Hatalmas tudományos áttörést jelenthet a csontok nélkül kimutatott ősemberi DNS

2017. április 28. 13:30

Egy nemzetközi csoport anélkül mutatta ki a neandervölgyi és a gyenyiszovai ember DNS-ét barlangokban, hogy több tízezer évvel ezelőtti csontokat talált volna a helyszíneken. Ez olyan tudományos előrelépés, amely segítheti az emberiséget történelme és evolúciója feltárásában. 

Neandervölgyiek koponyái
Neandervölgyiek koponyái

A DNS-t az üledékből kinyerő technika a Science magazinban csütörtökön megjelent tanulmány szerint alkalmas lehet arra, hogy segítségével rekonstruáljuk az emberiség evolúciójának történetét. Az ősi DNS kivonásának első számú forrásait jelenleg a megkövesedett csontok jelentik, ilyenekkel azonban csak nagyon ritkán találkoznak kutatók. „Számos olyan barlang van, amelyekben kőeszközöket lehet találni, csontokat azonban nem” – fejtette ki Matthias Meyer, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológia Intézet kutatója.

Matthias Meyer a Max Planck Intézet egyik laborjában

A kutatók hét oroszországi, valamint Európa más részéről származó, a pleisztocén korban (14-550 ezer évvel ezelőtt) bizonyítottan ember által látogatott vagy általa lakott barlangból 85 üledékmintát gyűjtöttek össze. Egy, korábban növényi és állati DNS keresésére használt módszer finomításával a tudósoknak lehetősége nyílt arra, hogy kifejezetten az őskorban élt emberek és állatok genetikai maradványai után kutassanak.

A horvátországi Vindija-barlang

„Ez a munka hatalmas tudományos áttörést jelent” – mondta Antonio Rosas, a spanyol természettudományi múzeum munkatársa. „Most már meg tudjuk mondani, az emberfélék mely fajai foglaltak el egy barlangot, pontosan mely rétegtani szinten, akkor is, ha egyetlen csont vagy csontvázmaradvány sincs a helyszínen” – tette hozzá a kutató.

Marie Soressi genetikai elemzésre gyűjt mintákat a franciaországi Les Cottés-ban

A kutatók az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-re fókuszáltak, mivel ez különösen alkalmas a közeli rokonságban álló fajok közötti különbségek megállapítására. A sérült molekulák elemzésével el tudták különíteni az ősi genetikai maradványokat a modern kor látogatói által hagyottaktól. „A technika alkalmas arra, hogy növelje a neandervölgyi és a gyenyiszovai ember mitokondriális genom-mintáinak méretét, aminek mindeddig gátat szabott a maradványok száma” – magyarázta a Spanyol Nemzeti Kutatótanács tudósa, Carles Lalueza-Fox.

Folyik a munka az El Sidrón nevű lelőhelyen (Spanyolország)

A kutatók 12 emlőscsalád – többek között olyan kihalt fajok, mint a gyapjas mamut, gyapjas orrszarvú, barlangi medve és barlangi hiéna – jelenlétére utaló nyomokat találtak. A tudósok emellett további minták gyűjtése révén négy barlangban is megtalálták a neandervölgyi és a gyenyiszovai ember genetikai maradványait. A szakemberek  egy olyan barlangban, a belgiumi Trou Al'Wesse-ben is találtak neandervölgyi DNS-t, ahol még soha korábban nem bukkantak emberi maradványokra, bár a kőeszközök, valamint az állati csontokon talált vágásnyomok emberi jelenlétre utaltak. 

Richard (Bert) Roberts, Vladimir Ulianov és Maxim Kozlikin az oroszországi barlangban

Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem evolúciógenetikusa figyelmeztetett, nehéz meghatározni a barlangokban talált üledékminták korát. Matthias Meyer szerint azonban a legfontosabb, hogy az új módszer jelentősen megnöveli azon lelőhelyek számát, ahonnan a kutatók DNS-mintákat gyűjthetnek, amelyek segítségével betömhetők az emberi evolúció- és migrációtörténeten tátongó lyukak, és talán arra a kérdésre is választ kaphatunk, hogy mekkora volt a neandervölgyiek populációja, vagy arra is, hogy milyen kőeszközöket tudtak készíteni. Sokkal többet megtudhatunk emellett a gyenyiszovai emberről is, amelynek DNS-e manapság is megtalálható a melanéziaiakban, valamint az ausztrál őslakosokban. „Elvileg minden olyan barlang, amelyben található bizonyíték emberi aktivitásra, most már felkínálja ezt a lehetőséget” –  foglalta össze a legújabb eredmények lényegét Meyer.

Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
A horvátországi Vindija-barlangFolyik a munka az El Sidrón nevű lelőhelyen (Spanyolország)Matthias Meyer a Max Planck Intézet egyik laborjábanRichard (Bert) Roberts, Vladimir Ulianov és Maxim Kozlikin az oroszországi barlangbanMarie Soressi genetikai elemzésre gyűjt mintákat a franciaországi Les Cottés-ban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma