„Halott katonák, felpuffadt lovak, összetört ágyúk”– véres fordulat az amerikai polgárháborúban

2017. július 3. 08:23

„Szörnyű látvány volt! Halott katonák, felpuffadt lovak, összetört ágyúk és lőszerszekrények, kézifegyverek ezrei” – emlékezett vissza évtizedekkel később a gettysburgi csata után szeme elé táruló látványra a kisváros lakója, a 15 éves Tillie Pierce. A pennsylvaniai városka mellett 1863. július 1-től július 3-ig zajló, az amerikai polgárháború kimenetelét sorsdöntően befolyásoló ütközetet a polgárháború legvéresebb csatájaként tartják számon.

Gettysburg

Az Egyesült Államok történetének legnagyobb, hazai földön vívott háborúját a szabad munkaerőt foglalkoztató, fejlett északi és a döntően rabszolgatartó, ültetvényes gazdálkodást folytató déli államok vívták. A konfliktusnak gazdasági, politikai és ideológiai okai egyaránt voltak: az északiak elvi alapon és józan megfontolásból is ellenezték a rabszolgatartást, mert úgy vélték, hogy az hátráltatja a gazdaság fejlődését, emellett az északiak a szövetségi kormány, a déliek az egyes államok hatalmának növelését akarták.

Jóllehet Észak népességben és gazdasági erőben felülmúlta a Dél összesen 11 államát, a háború kezdetben a rendkívül tehetséges Robert E. Lee tábornok vezette déliek sikereit hozta. Az előjelek finoman szólva sem voltak kedvezőek az északiak számára. Csapataik sorra vesztették el a csatákat, a polgárháború hadszíntere saját területükre tolódott át, a közvéleményben pedig uralkodóvá vált a békepárti hangulat. Az uniós erők újabb vereségével akár a főváros, Washington felé is megnyílhatott volna az út a déliek előtt.

Robert E. Lee tábornok erői és George G. Meade tábornok Potomac hadserege egy véletlennek köszönhetően találkozott egymással. A déliek június 30-án egy dandárt küldtek ki utánpótlás – főként a folyamatos hiánycikket jelentő csizmák – beszerzésére. Az alakulat Gettysburg felé tartott, amikor észrevett egy, a városka felé közeledő északi lovas csapatot. A déliek másnap nagyobb erőkkel tértek vissza, és kezdetét vette a sorsdöntő ütközet.

Az északiak védekező taktikája sikeresnek bizonyult a túlzottan magabiztos déliekkel szemben. Július 3-án a konföderációs csapatok gyalogsági rohammal próbálták áttörni a Temető-dombon felsorakozó védelmi erőket, ám a támadás kudarcba fulladt. A vereséggel Lee tábornok verhetetlenségének mítosza szertefoszlott, miután pedig az északiak másnap bevették Vicksburgot, a Mississippi melletti utolsó déli erősséget, a katonai kezdeményezés végképp az Unió kezébe került át.

A déliek vesztesége a gettysburgi csatában mintegy 28 ezer főt, az uniós csapatoké 23 ezret tett ki (a halottak száma mindkét oldalon mintegy 3 ezer fő volt). Az ütközetnek egyetlen polgári áldozata volt. A húszéves Jennie Wade-et július 3-án kenyérsütés közben találta szíven egy eltévedt golyó.

„Nyolcvanhét évvel ezelőtt ősatyáink egy új nemzetet teremtettek e földrészen, mely szabadságban fogant és azon elképzelés által vezéreltetett, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett” – mondta Lincoln, miután 1863. november 19-én újra összegyűltek a csata egykori helyszínén és megszentelték a nemzeti temetővé alakított területet. Az itt elhangzott 272 szó az Egyesült Államok történetének egyik legfontosabb elnöki beszéde lett; Lincoln úgy emlékezett a csatára, hogy az nem csak az Unió egyben tartása miatt volt mérföldkő, hanem mert fontos eszmék kiteljesítését is szolgálta.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma