Grandiózus fonthamisítás a lágerben

2015. január 28. 12:38 Paul Skates

A németek második világháborús font- és dollárhamisító hadművelete a történelem legnagyobb ilyen célú akciója volt. És olyannyira sikerrel kecsegtetett, hogy komolyan felmerült a Bank of England valamennyi bankjegyének bevonása. Az Anglia elleni invázió előkészítését szolgáló terv lényege az volt, hogy az ötfontos és annál értékesebb pénzjegyeket szétszórják a kontinensen, letörve ezzel a font iránti bizalmat, nagy pánikot kiváltva a britek körében. A bankjegyeket a nácik a koncentrációs táborokban toborzott foglyokkal hamisíttatták.

Grandiózus fonthamisítás a lágerben

1939. szeptember 18., Berlin, Wilhelmstraße 61. Alig telt el két hét a Polenfeldzug, azaz a lengyelországi hadjárat megkezdése óta, s a német tisztviselők már a továbblépésen törték a fejüket. A birodalmi pénzügyminisztérium konferenciatermében azonban csak egy téma volt napirenden: hogyan támadható meg egy világbirodalom gazdasági rendszere?

A körvonalazódó terv: pénzhamisítás. Történelmi előzmény akadt bőven, ugyanis már az ókori görög és római birodalomban is volt rá példa. Mielőtt a papírpénz megjelent volna a X. századi Kínában, általában az alapfémeket keverték tiszta arannyal vagy ezüsttel. Gyakori módszer volt a pénzcsonkítás, amely során a nemesfémből készült érmék anyagából – reszeléssel, kaparással vagy vegyi, illetve elektrokémiai úton – elvettek, az érmét névértéken továbbadták, a kinyert nemesfémet pedig fémértéken értékesítették.

A pénzhamisítás idővel hadieszközzé vált. Anglia például az amerikai függetlenségi háborúban hamisított pénzekkel igyekezett a kontinentális dollár értékét rontani, majd a XVIII. század végén nagy mennyiségű hamis papírpénzt (assignátákat) csempésztek be Franciaországba, hogy növeljék az inflációt, és szabotálják a forradalmat. Bonaparte Napóleon rafinált rendőrminisztere, a jakobinus nemzetgyűlési képviselő, Joseph Fouché viszont London, Bécs és Moszkva ellen vetett be hamisítványokat.

A XX. század talán legnagyobb pénzhamisítási botránya 1925-ben pattant ki, amikor Hágában letartóztattak három magyar állampolgárt, miután Magyarországon készített hamis ezerfrankosokat találtak náluk 10 millió frank „értékben”. Az ügy előzményei 1923-ra nyúltak vissza, amikor magyar jobboldali körök ezzel akartak bosszút állni Franciaországon az ország területét megcsonkító 1920-as trianoni békeszerződésért, valamint így szándékoztak pénzt biztosítani irredenta vállalkozásoknak. A nyomozás során előkerült dokumentumok nyilvánvalóvá tették, hogy a miniszterelnök is tudott az akcióról, a vizsgálat azonban felmentette a kormányt a felelősség alól.

Hasonló terv megvalósításába kezdett a német vezetés is a második világháborúban. A Bernhard-hadművelet (Aktion Bernhard) célja a hamis bankók forgalomba hozatalával az infláció növelése, az angol font iránti bizalom, és ezzel a szilárd lábakon álló angol gazdaság megrengetése volt. Az „A” terv szerint a hamis pénzt egyszerűen Nagy Britannia felett szórták volna szét – tonnaszámra.

Ugyan Joseph Goebbels ezt „groteszk tervnek” nevezte, Lawrence Malkin történész szerint a propagandaminiszter nem utasította el elejétől fogva a grandiózus ötletet. Az egyetlen komoly ellenvetés Walther Funk gazdasági minisztertől, a német jegybank, a Reichsbank elnökétől érkezett, aki – ironikus módon – óva intett a nemzetközi jog megsértésétől. Figyelmeztetése azonban süket fülekre talált – a kocka ezzel el volt vetve.

A cikk folytatását keresse a Múlt-kor téli számában

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma