Fotókon a palmürai templom felrobbantásának előkészületei

A barbár tettről vasárnap este számoltak be, ám míg az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns szíriai szervezet értesülése szerint egy hónappal ezelőtt történhetett az „incidens”, egy Törökországban tartózkodó palmürai aktivista, Oszama al-Hatib szerint a hétvégén került sor a robbantásra.

A különböző közösségi oldalakon megjelenő fényképek világosan bizonyítják, hogy a szomorú hír igaz. A fotókon jól látható, hogy a kétezer éves templom felett hatalmas porfelhő jelenik meg, és rommá változik a római múlt. Emellett azonban a robbanás előkészületeit is „dokumentálták” az elkövetelők.

A Baál-Samin templom volt Palmüra egyik legjelentősebb műemléke, amelyet Baál-Samin föníciai istenség tiszteletére építettek i. sz. 17-ben, majd Hadrianus római császár idején, i. sz. 130-ban megnagyobbították és kidíszítették.

Az Irak és Szíria jelentős területeit elfoglaló, szélsőséges iszlamista szervezet vallási megfontolásból törli el a Közel-Kelet évezredes emlékeit. Elmondásuk szerint azért harcolnak, hogy „megtisztítsák” az iraki, valamint a szíriai társadalmat mindattól, ami összeegyeztethetetlen az iszlámmal. Ide kattintva megtekintheti azokat az ókori emlékeket, amelyeket eddig elpusztított az Iszlám Állam, ide kattintva pedig azokban a régészeti emlékekben gyönyörködhet, amelyeket – bár súlyos veszélyben vannak – legjobb tudomásunk szerint még nem tettek tönkre a dzsihádisták. A Baál-Samin templom kivételével.

Az Iszlám Állam a legfrissebb források szerint múlt héten kedden végezte ki a város múzeuma mellett lévő téren a 81 éves Háled Aszaádot, aki több mint ötven évig vezette a palmürai régészeti munkálatokat. Az egy hónapja fogságban lévő archeológus „bűne” az volt, hogy nem árulta el, hová rejtették el Pamüra kincseit (állítólag több száz szobrot) a szélsőségesek elől, mielőtt azok bevonultak a városba.

Az UNESCO által 1980-ban a világörökség részévé nyilvánított Palmüra azon az egykor fontos kereskedelmi útvonalon található, amely Kínát, Indiát és Perzsiát a földközi-tengeri térséggel kötötte össze. A Szíria középső részén, egy oázisban, Damaszkusztól 215 kilométerre északkeletre és az Eufrátesztől 120 kilométerre délnyugatra fekvő Palmüra (Palmyra) az ókorban kiemelkedő jelentőségű település volt, fénykorát az i. sz. 2-3. századan élte. A különböző kulturális hatások – többek között a hellenisztikus, a római, a perzsa és a mezopotámiai – egy egészen sajátos stílussá forrtak ott össze.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2013

• A múlt század romkocsmái
• A Romanov-ház utolsó évtizedei
• Udvari bolondok a történelemben
• Száz éve épült a szőnyi álomkastély
• Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
• A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
• A Kennedy-család és az öröklött hírnév
• Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
• Robert Capa és Magyarország