Éveken át mumifikált kisfia mellett dolgozott a magyar orvos

A néhány napja elszállított buddhista szerzetes múmiája helyére egy igen különleges darab érkezett a Magyar Természettudományi Múzeum Múmiavilág című kiállítására. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár ajánlott fel egy rég elfeledett gyermekmúmiát, amelyet 153 évvel ezelőtt készítettek el, és évtizedek óta a múzeum tulajdonában van.

Az erdélyi szász családból származó Arányi Lajos, Magyarország első kórboncnokának gyermekei közül a számára legkedvesebb, négy-öt esztendős (különböző források más-más kort említenek) Zoltán volt, akit azonban nem tudott megmenteni a kor egyik leghalálosabb kórjától, a torokgyíktól (diftéria), amely végül elragadta tőle. Az 1848-49-es szabadságharcot is megjáró orvos nem tudta feldolgozni veszteségét, egyszerűen nem volt képes elengedni kisfiát, ezért egy kétségbeesett lépésre szánta el magát, mondta el a Múlt-kornak Pap Ildikó, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa.

A modern patológia alapjainak 19. századi megteremtője értett az elhunytak bebalzsamozásához, hiszen többek között Ferenc József és Erzsébet királyné kislányát, az 1855-ben kétévesen elhunyt Zsófiát, valamint gróf Széchenyi István testét is az ő szakértelme révén mentették meg az enyészettől. Bánatában ugyanezt az eljárást követte Zolika kihűlt testével is, azzal a különbséggel, hogy míg a császári pár gyermeke, illetve a legnagyobb magyar maradványai ma egy zárt kriptában pihennek, a kórboncnok fia sosem került sírba.

Miután a gyermek testét saját kezűleg bebalzsamozta, egy csipkés nadrágot, egy mintás felső ruhát, valamint egy cipőcskét adott rá, bal kezére bőrkesztyűt húzott, hosszú szőke hajfürtjeit elrendezgette, s a dolgozószobájában az íróasztala mellett egy kis karosszékre ültette. A kisfiú onnan "figyelte" apját egészen annak 1887-ben bekövetkező elhunytáig.

Arányi Lajos halálát követően az igen jó állapotban lévő gyermekmúmia az orvosi egyetem Patológiai Intézetébe, majd a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltárba került, ahová a későbbi miniszterelnök, Antall József főigazgatósága idején szállították át - fejtette ki Pap Ildikó. Azóta egy üvegbúra alatt várta, hogy újra felfedezzék.

Hogy Arányi milyen mumifikálási eljárást alkalmazott, azt az orvostörténészek sem ismerik. Az antropológus hozzátette: „reményeink szerint még május 17-e előtt - tehát mielőtt bezár a kiállítás - CT-vizsgálatot végzünk el a múmián, s akkor majd többet tudunk mondani a balzsamozás módjáról, például, hogy vannak-e belső szervei, ugyanis erre vonatkozóan eddig még semmilyen vizsgálat nem történt”.

 Arányi Lajos, Magyarország első kórboncnoka

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait