Egy kilencéves kisfiú életét mentette meg Louis Pasteur rizikós emberkísérlete
2017. július 6. 12:17 MTI
132 éve, 1885. július 6-án alkalmazta először emberen a francia Louis Pasteur a veszettség elleni oltóanyagot. A védőoltást ezt megelőzően mindössze tizenegy állaton próbálta ki, tettével pedig saját karrierjét is kockára tette.
Korábban
Az 1822. december 27-én született Pasteur szegény sorból küzdötte fel magát a kémia legnagyobbjai közé. Ő fedezte fel, hogy az addig tisztán kémiai folyamatnak tartott erjedésért mikroszkopikus lények felelősek, egyben eldöntve a tudósokat Arisztotelész óta izgató ősnemzés-vitát, bebizonyítva, hogy élettelen anyagból nem keletkezhet „élő anyag”. Az általa javasolt csírátlanító hőkezelés, a pasztőrözés a borászattól a söriparon át a tejiparig számtalan helyen használatos.
1865-ben a selyemhernyókat pusztító járvány kórokozójának felfedezésével megmentette a francia selyemipart. Ezután dolgozta ki a „betegség csíraelméletét”, azaz hogy a fertőző betegségek mindig mikroorganizmusokkal kapcsolatosak és a fertőzés a mikroorganizmus átjutása a beteg szervezetből az egészségesbe. Az élő kórokozók felfedezése vezetett el a sebészi antiszepszis (csíraölés) és aszepszis (csíramentesség) elvéhez és gyakorlatához, egyben igazolta Semmelweis klóros kézmosásának igazságát.
A közemberek szemében ekkor már szinte csodatevőnek számító Pasteur a lépfene és a baromfikolera elleni védőoltás kidolgozása után kezdett a veszettséggel foglalkozni. Ez a vírusos megbetegedés leggyakrabban veszett állat harapásával fertőzi meg az embert és nagyon ritka kivételtől eltekintve halálos kimenetelű. Pasteur veszett nyulak gerincvelőjéből olyan vakcinát állított elő, amellyel nemcsak előzetesen tett védetté kutyákat, de frissen fertőzött állatokat is megmentett.
A védőoltást még csak tizenegy állaton próbálta ki, amikor 1885. július 6-án Elzászból a kétségbeesett szülők elhozták hozzá a kilencéves Joseph Meistert, akit egy veszett kutya mart meg. Pasteur nem kis lelki tusa után úgy döntött, alkalmazza a fiún az eljárást. Ez számára személyes kockázatot is jelentett, mert nem lévén praktizáló orvos, akár bíróság elé állíthatták volna. Tudósként úgy érezte, a vakcina további vizsgálatot igényel - de az is biztos volt, hogy kezelés nélkül a fiú meghal.
Tíz nap alatt adta be az oltásokat - az utolsó olyan erős volt, hogy egy egészséges kutya megveszett volna tőle, ám a gyerek meggyógyult. (A veszettség ellen elsőként beoltott Joseph Meister később a Pasteur Intézet gondnoka lett, de élete tragikus véget ért. 1940-ben, Párizs német megszállása után SS-tisztek arra akarták kényszeríteni, hogy nyissa fel Pasteur kriptáját, de ő inkább öngyilkos lett.)
A látványos siker után Pasteurt hősként ünnepelték, jogi eljárásról szó sem esett. Sőt, közadakozás indult, amelynek nyomán létrejöhetett Párizsban a Pasteur Intézet, amely ma is a kutatás, oktatás, gyógyítás fellegvárának számít. Pasteur, akinek 70. születésnapját hatalmas ünnepségek közepette ülték meg, 1895. szeptember 28-án halt meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.