Diktátorok gyermekei
2015. március 18. 16:09
Sztálin leánya, a disszidens
Szvetlana 1926. február 28-án született, Sztálin egyetlen lányaként. Az egyik bátyja, Jakov 1941-ben hadifogságba esett és egy náci koncentrációs táborban halt meg, a másikat, Vaszilijt az alkohol vitte sírba 1940-ben. 1949-ben szerzett diplomát a Moszkvai Állami Egyetemen, majd tanárként és fordítóként dolgozott, és bejáratos volt az irodalmi körökbe. Népszerű volt, az apja országlása idején lányok tömegei kapták az ő keresztnevét, sőt egy kölnit is elneveztek róla. Az első szerelmét, egy zsidó filmest, Sztálin tíz évre száműzte Szibériába. Mindkét ezután kötött házasságából született egy-egy gyermeke, és mindkettő válással végződött.
A tízmilliók haláláért felelős zsarnok lánya 1967-ben „disszidált”, amikor harmadik férje, Bradzsesa Szingh kommunista újságíró hamvait Indiába vitte. Egyszerűen bement az amerikai nagykövetségre és menedékjogot kért. Két, előző házasságából született, s már felcseperedett gyermekét a Szovjetunióban hagyta. Indiából egy rövid svájci kitérő után New Yorkba érkezett, ahol a Húsz levél egy baráthoz című, bestsellerré vált önéletrajzi kötetével szerzett magának írói hírnevet és a megélhetéshez szükséges egzisztenciát. Utoljára William Wesley Peters építészhez ment hozzá, akitől szintén született egy lánya, s akivel szintén felbontotta frigyét.
„Apám árnyéka mindig itt lebeg felettem, bármit is tegyek” - jelentette ki 1983-ban a The Chicago Tribune-nak nyilatkozva. 1984-ben, 58 évesen visszatért a Szovjetunióba, hogy együtt legyen a gyermekeivel. Moszkvában, majd Grúziában élt, visszakapta a szovjet állampolgárságát, és elítélően nyilatkozott az Egyesült Államokban és a Nagy-Britanniában eltöltött éveiről. Alig egy évvel később, a rokonaival való viszonyának megromlására hivatkozva, kérelmezte, hogy ismét távozhasson, majd Amerikába utazott és soha többé nem tért vissza Oroszországba.
Az asszony sehol sem érezte jól magát, a tengerentúlról Angliába, majd Franciaországba, aztán ismét Amerikába és Angliába költözött. Élt áram nélküli kunyhóban Wisconsinban, egy apácazárdában Svájcban és egy öregek otthonában Nyugat-Londonban. Életének utolsó szakaszáról meglehetősen hézagosak az információk. Allilujeva gyűlölte, s gyakran „erkölcsi és szellemi szörnyetegneknek” nevezte apját, és ezért Sztálin halála után a rejtélyes körülmények között elhunyt anyja családi nevét vette fel, az 1970-ben kötött, negyedik házassága óta a Lana Peters nevet viselte. 2011. november 22-én hunyt el a Wisconsin állambeli Richland Centerben. 85 éves volt, halálát vastagbélrák okozta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Megjelent a Sorstalanság című Nobel-díjas regény keletkezéstörténete 12:20
- Különleges falusi olimpiát szervez a Szentendrei Skanzen 11:20
- Halála előtt műveinek elégetésére kérte barátját Franz Kafka 08:20
- Felesége volt állandó alkotótársa a groteszk humorú filmjeiről ismert Böszörményi Gézának tegnap
- A színházon kívül a pletykalapok sztárja is volt a botrányos életű Rex Harrison tegnap
- Az ókori Trója mellett Mükéné romjait is feltárta Heinrich Schliemann tegnap
- Őrizetbe vétele előtt még ünnepelt a jakobinus diktatúra vezéralakja, Robespierre tegnap
- tegnap