Derviskolostor feltárása kezdődik Szigetvár mellett
2017. augusztus 27. 17:25 Dr. Pap Norbert, Dr. Fodor Pál
A Szigetvár melletti turbéki szőlőhegyen 2013 óta zajlik az a kutatás, amelynek célja az volt, hogy a Szigetvár 1566-os ostroma idején elhunyt I. (Nagy vagy Törvényhozó) Szulejmán szultán halálának helyét meghatározza, és az ott emelt oszmán sírkápolna (török szóval türbe) és az azt körülvevő épületek maradványait megtalálja.
Korábban
A kutatás sikerrel járt, egymás után tárultak fel a komplexum épületei: a türbe, egy dzsámi és egy derviskolostor maradványai. Kiderült az is, hogy unikális oszmán zarándokváros vette körül a síremléket, amelyet a 17. század végén Turbéknak hívtak. A türbét még 2015-ben, míg a dzsámit 2016-ban tárták fel a szakemberek. 2016-ban a dzsámi mellett újabb épület néhány helyiségét találták meg, és a leletanyag elemzésével megbizonyosodtak arról, hogy az épület valóban a dervisek közösségét szolgálta úgy, ahogy az írásos források alapján sejtették. 2017 szeptemberében a három szárnyból álló kolostort, a komplexum legnagyobb épületét teljes egészében feltárják. A halveti rendbe tartozó dervisek Szarajevóból érkeztek Szigetvárra, közösségük az 1680-as évek végéig maradt fenn. A kolostor valamikor 1689-93 között pusztult el.
A feltárást és a kapcsolódó vizsgálatokat a Pécsi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának kutatói végzik az NKFIH által biztosított forrásból. Magyar és török egyetemi hallgatók a tanáraikkal együtt dolgoznak a területen, hogy jobban megismerhessék a 16-17. századi hódoltság életét. A török miniszterelnökséghez tartozó TIKA vizsgálati eszközök biztosításával és a török gyakornokok és tanáraik szakmai programjának finanszírozásával járul hozzá kisebb mértékben a projekt megvalósításához.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap