Csak a tehetősebbnek tűnő utasok tetemeit szállították haza a Titanicról

2017. február 27. 14:04

A Titanicot vízre bocsátó White Star Line hajótársaság, valamint a holttestek felkutatásával és elszállításával megbízott Mackay-Bennett hajó között váltott táviratokból kiderült, hogy a Titanic harmadosztályra jegyet váltó utasait az óceánba dobták, hogy maradjon hely az első- és másodosztály áldozatainak.

A Titanic

A Mackay-Bennett legénységét megriasztotta az áldozatok magas száma, mivel a hajón csak limitált hely állt rendelkezésre. A helyhiány mellett a korlátozott mennyiségű balzsamozásra szánt anyag miatt Frederick Larnder kapitány úgy döntött, fontossági sorrendet állítanak fel az utasok között: az első- és másodosztályra jegyet váltott áldozatok holttestét bebalzsamozták, és visszajuttatták családjaikhoz, míg a harmadosztályon utazók sírja az Atlanti-óceán lett. A Titanic legénységének tagjait a hagyománynak megfelelően szintén a vízben „temették el”. A 334 megtalált holttestből 114-et hagytak az óceánban. A felderítők a ruházat és a személyes tárgyak alapján döntötték el, kit melyik osztály utasai közé sorolják. Larnder kapitány fájdalmas döntéséről 181, a szélesebb közönség előtt mindeddig javarészt ismeretlen távirat tanúskodik. 

Egy, a Mackay-Bennettnek a kanadai Halifaxból, a holttesteket fogadó kikötővárosból küldött üzenet szerint „feltétlenül szükséges, hogy minden holttestet a kikötőbe hozzanak, amennyit csak képesek elhelyezni”. A hajóról azt válaszolták, hogy alaposan dokumentálták az áldozatoknál talált iratokat, pénzmennyiséget és egyéb javakat, és érdeklődtek, hogy nem lenne-e szerencsésebb minden tetemet az óceánban eltemetni, kivéve, ha a családok részéről nem érkezett kérés megőrzésükre vonatkozóan.

A későbbi üzenetekből világosan kiderült, hogy Larnder kapitánynak komoly gondot jelentett az áldozatok magas száma. Ugyancsak érzékelhető a White Star Line munkatársainak idegessége, akiknek naponta több tucat újabb holttesttel kellett „megbirkózniuk”. Az egyik távirat a halifaxi iroda összeomlásáról tudósított,és kérték, tájékoztassák a New York-i irodát, hogy másnap nem tudnak majd további holttesteket fogadni. 

A holttestek megtalálására és – részben – hazaszállítására indított akció közel egy hónappal a Titanic elsüllyedését követően ért véget. A táviratokat egy másik hajótársaság, a Cunard Line egy korábbi munkatársa megtartotta, majd az üzenetek az egykori alkalmazott lányán keresztül Charles Haas Titanic-szakértőhöz kerültek az 1980-as években, aki gondosan restaurálta azokat. A 69 éves történész szerint a táviratokból részletesen kiderül, milyen nehéz volt a holttestek felderítése és eltemetése érdekében folytatott akció, valamint kiválóan érzékelhető, mekkora stressz sújtotta a projektben részt vevőket. Mivel a hajó nem volt túl nagy, a kapitánynak nehéz döntéseket kellett hoznia, amikor azzal szembesült, hogy 2-300 tetemet hoznak a fedélzetre. A kutató szerint a kapitány úgy gondolta, az a legjobb megoldás az adott helyzetben, ha az első- és másodosztályra jegyet váltottnak látszó utasok tetemeit elszállítják, míg a többiek holttestét az óceánba temetik.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma