Több ezer éves holttesteket találtak egy ősi egyiptomi sírban
2005. április 25. 11:58
A régészek egy 5600 éves temetkezési helyen dolgoznak Egyiptom déli részén, ahol hét - a korszakból származónak vélt - holttestet és egy kovakőből faragott tehénfej-figurát találtak.
Az amerikai-egyiptomi régészcsoport a dinasztiák előtti, i.e. 3000 előtti időszakból származó eddigi legnagyobb temetkezési helyet találta meg- jelentette be az Egyiptomi Legfőbb Régészeti Tanács. `Ez egy jelentős felfedezés, és most komoly ismeretekkel gazdagodunk abból az időszakból, mikor Egyiptom először kezdett egységessé válni` - mondta el Zahi Hawass, a testület feje és Egyiptom vezető régésze.
Kom El-Ahmar |
A kutatócsoport öt éve, azaz 2000 óta dolgozik Kom El-Ahmar térségében - mely az ókorban Hierakonpolisz néven volt ismert -, és egész mostanáig az ókori város i.e. 3600 körül élt uralkodójának épületegyüttesén dolgoztak. A mostani lelet valamivel "fiatalabb", ám jelentős, ugyanis eddig nagyon kevés ismerettel rendelkezünk a dinasztiák előtti korból. Kom El-Ahmar sírjai Kairótól 600 kilométerre délre találhatók, és az első vizsgálatok szerint a Nagada II korszak korai időszakára datálhatók (a Nagada II. kultúra az írott történelem megjelenésével ér véget, és a kőrézkornak nevezett periódus utolsó harmadát foglalja magában). Hierakonpolisz települése ekkor virágzásának csúcsán a legnagyobb városközpont volt a Nílus mentén.
A komplexumot - mely több nagyméretű négyszögletes sírból áll - jó állapotban megmaradt fa-cölöpök szegélyezik, nagyméretű négyszögletes sírokat tartalmaz, mely így a legkorábbi ilyen ismert épületegyüttes Egyiptomban. A régészek a cölöpfal mellet egy teljes, kovakőből faragott tehénfej-figurát is találtak, és ez azért is szenzációs, mert ugyanebben a sírban korábban találtak már egy kovakőből készült kőszáli kecske faragványt is, mely most a kairói Egyiptomi Múzeumban látható. Zahi Hawass szerint az egyiptomi kovakő-figurák különösen ritkának tekinthetők. Eddig mindössze 50 darabot találtak belőlük, így most óriási szerencsének számít, hogy egy helyen kettőt is volt belőlük.
Az ásatások helyszíne |
Bár a sírt és környékét az antikvitás folyamán többször is kifosztották, a régészek négy holttestre bukkantak a sír egyik végében. A testek pozíciója azt sugallja, hogy azok megszentelt szolgák vagy rabok voltak, akiket a sír lábánál temettek el, ami Hawass szerint gyakori volt még az első dinasztia idején is. Egy második sírban három másik felnőtt maradványait találták meg, akiket előbb textíliákba tekertek, majd így rakták rájuk a gyékény fonatokat. A halottakat az elképzelések szerint a mágikus újjászületésben a mellettük megtalált osztrigák kagylóhéjai segítették.
A sírkamra hosszabb oldalain négy-négy (azaz összesen nyolc) oszlopnak ásott lyukat találtak, melyek közül háromban még az ősi oszlopok fáinak maradványai is fellelhetők. A keleti oldalon további hat ilyen lyukat találtak kettős sorban - mindez arra utal, hogy a sír felett valamilyen kápolna-jellegű épület állhatott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap