Húsz éve költözött a Budai Várba a Széchényi Könyvtár

2005. április 4. 14:39

Bemutatták a Magyar Kultúra Emlékív-sorozatot és felavatták az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) múzeumát és könyvesboltját hétfőn abból az alkalomból, hogy a nemzeti bibliotéka húsz éve költözött a Budai Várba.

A könyvtár csaknem 140 évig Pesten, a Magyar Nemzeti Múzeum épületében működött. Miután a folytonosan gyarapodó gyűjtemény kinőtte a rendelkezésre álló területet, a könyvtár 1985-ben az újjáépített Budavári Palota F épületébe költözött. Ez a világ egyik legszebb és legbiztonságosabb nemzeti könyvtára, amely az eltelt húsz évben jó lakója volt a nagy presztízsű épületnek - fogalmazott az ünnep alkalmából rendezett emlékülésen Monok István főigazgató. Csehák Judit - aki 1985-ben, a felszabadulás évfordulója alkalmából a minisztertanács elnökhelyetteseként felavatta a könyvtár új otthonát - sajnálattal jegyezte meg, hogy az egyetemistáknak a könyvtárba járás ma már nem jelenti ugyanazt az élményt mint húsz éve, és országgyűlési képviselőket is kevésbé látni a bibliotékában. A volt egészségügyi miniszter ugyanakkor azt mondta, a szakma és a könyveket szerető emberek számára nagyon sokat jelentett, hogy a könyvtár az impozáns épületbe költözött, ahol ma már az informatikai kihívásoknak megfelelve hoznak létre közösségi teret.

 

Az Országos Széchényi Könyvtár alapítóokmánya 1802 november 26-án nyerte el a királyi megerősítést, s 1803-ban Pesten nyitották meg a látogatók előtt. Az intézmény fenntartásához szükséges pénzügyi alap megteremtését a társadalom magára vállalta. Országgyűlési felhívásra a vármegyék és városok közönsége előbb önkéntes megajánlások, majd kötelező járulék formájában bocsátotta rendelkezésre a legszükségesebb összegeket. Emellett számottevő segítséget jelentettek egyes mecénások kisebb-nagyobb alapítványai is. Az összegyűlt tőkevagyonra támaszkodva az 1808/VIII-as törvénycikkel az országos rendek életre hívták a Magyar Nemzeti Múzeumot, s az így újonnan létesített intézmény keretébe illesztették be a Széchényi Könyvtárat, mely ettől kezdve a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára nevet viselte. A könyvtárról leválasztott érmegyűjtemény pedig idővel a múzeum egyik osztályának alapja lett. A Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épületébe 1846-1847 folyamán költözött be a könyvtár és a múzeumi osztályok. 1949-ben Országos Széchényi Könyvtár néven az intézmény újra önálló lett. A rendelet a könyvtár új jogállása mellett rendeltetésével is foglalkozott. Az intézmény 1985-ben költözött új helyére, a Budavári palota F épületébe.
(Forrás: www.oszk.hu)

Monok István bemutatta az újonnan indított Magyar Kultúra Emlékív sorozat első hét darabját, közöttük a József Attila születésének 100., a Jókai Mór születésének 180. és Széchényi Ferenc születésének 250. évfordulójára kibocsátott emlékívet. A Szegedi Papír Kft. az elkövetkező öt évben 20-25 tematikai sorozatot, összesen 2500 ívet bocsát ki a magyar kultúra pártolása jegyében. Külön sorozatot szentelnek egyebek mellett híres politikusoknak, tudósoknak, művészeknek, valamint nevezetes eseményeknek, templomoknak, zarándokhelyeknek, a határon túli magyar kultúra emlékeinek és magyar szenteknek - mondta el az MTI-nek Kollár Ferenc, a Magyar Kultúra Emlékívek kiadó ügyvezetője. A négyféle színmintájú - full-color, négyszínű; továbbá egyszínű, barna-, zöld- és kéknyomatos -, 12X8 centiméteres papír emlékíveken a hírességek portréján kívül egy háttérkép vagy kéziratrészlet, valamint rövid magyarázat és aláírás látható.

Az angol és francia mutációban is készülő sorozatokat a kiadás fő pártfogója, az OSZK - az ívek tematikáját meghatározó szerkesztőbizottság elnöke Monok István - külföldön is terjesztik majd. A sorszámozott, négydarabos, komplett sorozatok ára 10 ezer forint lesz, az egydarabos, egyszínű ívek 500 forintba kerülnek majd; előbbiekből 50, utóbbiakból 450 darabot nyomtatnak. Az emlékívek alapvető célja megismertetni Európával a magyar kultúrát - mondta a kezdeményező Kollár Ferenc, hozzátéve, a kontinens nyugati felén nagy hagyománya van az emlékívek gyűjtésének. Az eladásokból befolyó hasznot kulturális célokra fordítják az említett szerkesztőbizottság döntése alapján.

 

A hétfői ünnepségen felavatták az OSZK-múzeumot: a könyvtár történetét feldolgozó állandó tárlaton egyebek között régi bútorokat, könyvtáros eszközöket, például egy írópultot, valamint fotókat láthat a közönség. Megnyílt a Széchényi Ferenc Könyvesbolt is, amelynek profiljába elsősorban könyvtári és művelődéstörténeti kiadványok illeszkednek.

 

Gróf Széchényi Ferenc (aki a nevét két ékezettel írta) 1802. november 25-én alapította meg a könyvtárat mint az első nemzeti közintézményt; a nemzetnek adományozta a magyar és magyar vonatkozású irodalmat tartalmazó könyvtárát. A nemzeti könyvtárnak alapítása óta gyűjtőkörébe tartozik minden Magyarországon vagy magyarul megjelent mű; továbbá minden olyan nem magyar nyelven írt és nem Magyarországon napvilágot látott kiadvány, amely magyar vonatkozású, magyar író vagy közreműködő munkája.

 

Az OSZK jelenleg hétmillió úgynevezett egységgel rendelkezik, ezekből több mint kétmillió a könyv, 300 ezer az időszaki kiadvány, és egymillió a kéziratok száma. A kétmilliós könyvállomány olyan ritkaságokat tartalmaz, mint az első Magyarországon nyomtatott mű, az 1743-as Chronica Hungarorum. A Budavári Palota F épületében őrzik ezenkívül a legrégebbi magyar összefüggő szöveget, a Halotti beszédet, és az állomány legértékesebb darabjai közé tartozik 32 corvina Mátyás király könyvtárából, a Himnusz kézirata Kölcsey Ferenc kézírásával, valamint sok Kossuth-, Petőfi- és Ady-kézirat.

 

(MTI)

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma