Szovjet tervek Finnország megszerzésére
2005. április 15. 11:07
A szovjetek Finnországgal kapcsolatban nem gyors forradalmi változásban, hanem fokozatos szocialista átalakulásban gondolkodtak.
Az elmúlt 35 évben a finn politológusok és történészek többsége úgy vélte, hogy Alekszej Beljakov, az 1970 nyarán kinevezett, nagy hatalmú szovjet nagykövet gyors, forradalmi változás útján akarta a szocialista táborhoz kapcsolni Finnországot. Kimmo Rentola politikatörténész szerint azonban a nagykövet inkább lassú, fokozatos, nagyrészt törvényes keretek között lezajlott változást akart elérni. Ennek egyik fontos eszköze és állomása lett volna a szovjetbarát szociáldemokrata külügyminiszter, Väinö Leskinen köztársasági elnöki székbe juttatása 1974-ben.
Néhány évvel a választás előtt ugyanis Leskinen külpolitikai gondolkodása 180 fokos fordulatot vett. Eleinte a szociáldemokraták jobbszárnynak vezető alakja és a szovjet típusú szocializmus kemény kritikusa volt, később azonban egyre nagyobb rokonszenvvel tekintett a Szovjetunióra, és a szovjetekkel baráti viszonyra törekvő Urho Kekkonen elnök egyik fontos támogatója lett. Ez idő tájt nevezték el a nyugati - főként német - politológiai szaknyelvben finnlandizációnak az a folyamatot, amelyben egy formálisan független kis ország - alárendelve érdekeit egy erős szomszédnak - fokozatosan elveszti külpolitikai mozgásterét.
Kekkonen 75. születésnapjának tiszteletére kiadott finn 500 márkás |
Sztálin nem akarta megtámadni Titót | ||
|
Rentola - civilben a finn titkosszolgálatnak dolgozó politikatörténész és kutató - eredeti dokumentumok vizsgálatával Beljakov tevékenységének motívumait akarta feltárni. Vaskos és alapos, ötszáz oldalas könyvének következtetése szerint a szovjetek - az 1940-es években követett politikájuktól eltérően - a 70-es években nem hirtelen és radikális hatalomátvételben, hanem lassú és fokozatos "rendszerváltoztatásban", Finnországnak a szocialista táborba terelésében gondolkodtak.
Beljakov elsősorban annyit akart elérni, hogy megóvja a széthullástól és benntartsa a kormányban a belső vitáktól szabdalt, szétzilált finn kommunista pártot. A másik alapvető feladata az volt, hogy megakadályozza a jobboldali pártok bekerülését a kormányba, hiszen elsősorban ezzel lehetett elvágni Finnország nyugati orientációjának útját.
A szovjeteknek kedvező "legális forradalomról" azonban már 1970 őszén kiderült, hogy bukásra van ítélve. A KGB 1971 februárjban döntött Beljakov hazarendeléséről. Leskinen súlyos alkoholista lett, s ősszel elvesztette külügyminiszteri székét. 1972. márciusában, ötvenötödik születésnapján, egy sítúrán halt meg Helsinki közelében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Titanic
- A Titanic első hivatalos útja volt egyben az utolsó is
- A szerény magyar hajóorvos, aki a Titanic túlélőit mentette
- Osztriga és bárány került a Titanic utasainak asztalára egy elárverezett étlap szerint
- Tudtad, hogy hét híres ember is lekéste a Titanicot?
- 3800 méter mélyen sincs biztonságban a Titanic roncsa
- Saját legendájának áldozatává vált a Titanic
- A nemzetközi egyezmények sem tudják megvédeni az enyészettől a Titanic roncsát
- A Titanic több száz utasának életét mentette meg a magyar hajóorvos
- Minden törekvés dacára lehetetlennek tűnik a felszínre hozni az egyre pusztuló Titanicot
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap