A Nazca-vonalak elődei
2005. március 3. 10:36
A híres nazcai, emberi és állati figurákat megjelenítő óriási sziklarajzoknál régebbieket fedeztek fel a Peru déli részén fekvő Palpában a kutatók.
Korábban
Felelőtlen turisták, a kormány nemtörődömsége, illegális aranybányák és hivatalos szemétlerakók is veszélyeztetik a titokzatos perui Nazca-vonalakat. Az Associated Pressre hivatkozva amerikai és angol lapok is beszámoltak arról, hogy rohamosan pusztulnak a perui Nazca-fennsík hatalmas ábrái.
Vízforrásokra utalhatnak a Nazca-vonalak
A legújabb régészeti kutatások szerint vízforrások lelőhelyét jelölik a perui Nazca-vonalak néven ismert rajzolatok a Limától délre húzódó sivatagban.
Isla Cuadrado régész elmondta a lapnak, hogy a közelmúltban feltárt rajzok a i.e. 600 és 1000 közötti Paraca kultúra idején keletkeztek, annak késői fejlődési szakaszában. A mintegy félszáz kőbe vésett rajz közül egyesek 14-20 méteres nagyságúak, embereket (királyi család), állatokat (madarak, majmok, ragadozók) és istenségeket ábrázolnak.
A C-14 izotóppal végrehajtott mérések szerint a paracák jóval a nazcák előtt vésték kőbe óriási alakzataikat, geoglifáikat. A tudósok hat éve kutatják a Limától 325 kilométerre délre lévő térséget. A nazcai óriás rajzolatok Peru egyik legfőbb idegenforgalmi nevezetességét képezik, a 450 négyzetkilométeres terület, amelyen találhatók, 1994 óta az UNESCO világörökség-listáján szerepel.
Az őslakosok által a sivatagos fennsíkba vésett rejtélyes Nazca-vonalak nem csupán művészi alkotások, hanem sokak feltevése szerint gyakorlati célokat szolgálhattak, például legalábbis egy részük föld alatti víztartalékok helyét jelölte meg. A Nazca-vonalakat a Peru délnyugati részén levő sivatagos területen a mintegy 15002000 éve, az inka hódítást megelőzően i.e. 100 és i.sz. 600 között ott virágzó Nazca-kultúra népessége hozta létre.
(MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 19:05
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 18:05
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 16:05
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 14:20
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban 12:10
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián 11:20
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles 08:20
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap