Thuróczy János, Mátyás király krónikása

2004. december 10. 18:26 Megyesi Csaba

Munkájában régi krónikaszövegeket felhasználva, Zsigmondtól kezdve saját koráig, oklevelek és szóbeli hagyományok alapján, önállóan írta meg Magyarország történetét.

1435 körül született Szentmihályon, Turóc vármegyei családban. Egyetemre nem járt, de a latin nyelvet kiválóan megtanulta. Jogi érdeklődése és latintudása révén fiatalon jegyző lett Pálóci László országbíró hivatalában. Okleveleket fogalmazott, feljegyzéseket készített, peres ügyek iratait szerkesztette Később Báthori István, majd Hásságyi István mellett folytatta, végül Drágfi Tamásnak lett ítélőmestere. 1467 és 1486 között országbíró és jegyző, majd 1488-ig személynöki ítélőmester volt. 1488-1489 körül hunyt el.

Munkájában régi krónikaszövegeket felhasználva, Zsigmondtól kezdve saját koráig, oklevelek és szóbeli hagyományok alapján - Mátyás király könyvtárát felhasználva -, önállóan írta meg Magyarország történetét. A mű (Chronica Hungarorum) megőrizte Rogerius Siralmas énekét is. Mint a Hunyadi-ház tisztelője, és mint világi történetíró és hivatalnok, saját társadalmi osztálya a politikai életbe ekkoriban bekapcsolódó köznemesség törekvéseit és történetfelfogását fogalmazta meg.

Hásságyi biztatására az 1480-as évek elején megírta II. (Kis) Károly történetét, hogy a krónikairodalom hiányait kitöltse. Ehhez Lorenzo dei Monaci latin költeményét ültette át prózára kibővítve a szájhagyománnyal. Drági kérésére 1486-87-ben átdolgozta a 14. századi Krónikakompozíció hun történetét; kisebb módosításokkal és kiegészítésekkel átírta ennek elbeszélését 1342-ig; hozzácsatolta Küküllei I. Lajos életrajzát és a már említett Kis Károly-történetet. Az 1386-1458 közötti időszakot önállóan dolgozta ki, a továbbiakról futó áttekintést ad 1487. augusztus 17-ig. Anekdoták beillesztésével élvezetes olvasmánnyá tette a krónikát. Naprakészségét jellemzi, hogy az utolsó fejezetben Mátyás több hadisikere mellett elmeséli Bécs és Bécsújhely elfoglalását is, Bécsújhely pedig 1487. augusztus 17-én került Mátyás uralma alá.

Függelékül csatolta Rogerius Carmen miserabiléját, melynek szövege csak innen ismert. A teljes mű 1488-ban jelent meg, mely a korai magyar könyvművészet egyik figyelemre méltó reprezentánsa. Ebben az időben Budán nem működött nyomda, így a krónikát Brünnben (Brno) a Stahel műhelyében nyomtatták. A szép történeti képeskönyv amellett, hogy forrásértékét is megőrizte, a könyvtárak, könyvgyűjtők féltett könyvritkaságai közé tartozik a mai napig. A Somogyi-könyvtár 1993 januárjában vásárolta meg az augsburgi, tehát a második kiadás egy példányát.

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma