Drámai adatok a történelem szakos hallgatókról

A kérdőíves interjú során ötszáz egyetemi hallgatót kérdeztek meg 2003-ban az ország öt, állami és egyházi egyetemén.

"A leendő történelemtanárok közül nyilvánvalóan antiszemita beállítódást jelző állításokkal a megkérdezettek egynegyede azonosul. A (...) hallgatók 21 százaléka nyíltan vállalja azt a meggyőződését, hogy a zsidók bomlasztják és gyengítik az őket befogadó nemzeteket, 22 százalékuk szerint jobb lenne, ha a zsidók saját államukban, Izraelben élnének (...) - olvasható az ÉS hasábjain.

A elemzés feltárja, hogy a megkérdezett egyetemisták többségi beállítódásában a demokratikus attitűdök vannak túlsúlyban, ugyanis a konzekvensen demokratikus álláspontot képviselők aránya 39 százalék. Ugyanakkor nincsenek kevesen azok sem, akiknek véleményalkotását a látens antiszemitizmus, illetve a bizonytalanság jellemzi. Egy nem elhanyagolható kisebbség pedig nyíltan antiszemita álláspontra helyezkedett.

A vizsgálat feltárta azt is, hogy mind az egyházi, mind pedig az állami, vidéki egyetemeken tanuló történelem szakos diákok körében rendkívül magas az antiszemita attitűdök túlsúlyával jellemezhetők aránya.

A cigánysággal kapcsolatos vélekedést tizenöt kérdésre adott válaszokon mérték le a felmérés készítő. Az eredmények szerint "drámainak nevezhető" a cigányellenes beállítódás elterjedtsége a történelem szakos egyetemisták között. A megkérdezettek kétharmada szerint például "a cigányok többsége nem rendes ember", csaknem minden második diák úgy gondolja, hogy "a cigányok semmit nem tesznek azért, hogy beilleszkedjenek a társadalomba", és közel ennyien tartják úgy, hogy "a cigány lakosság számának növekedése veszélyt jelent a többségi társadalom számára".

A megkérdezettek több mint egyharmadának az a véleménye: "a cigányokat kényszeríteni kellene, hogy úgy éljenek, mint a többi ember". Ugyanennyien vélekednek úgy, hogy "a cigányok körében a bűnözésre való hajlam genetikus adottság", s minden ötödik megkérdezett nyíltan támogatja "a cigány lakosság szegregációját". Az összegzésben Vásárhelyi Mária megállapítja azt is, hogy "a tájékozatlanság és az előítéletesség mértéke között szoros kapcsolat van".

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke a felmérés kapcsán az MTI-nek pénteken nyilatkozva azt mondta: "eddig is voltak szállongó hírek arról, hogy ilyen a helyzet, de nem volt objektív felmérés arról, milyen mértékű a kirekesztő, antiszemita attitűdökkel bíró emberek száma". Az adatszerű felmérés kapcsán az lehet csak kérdés, hogy az 500 interjú megfelelő kört fed-e le - mondta.

"Valamennyien tudjuk, hogy az intolerancia jelen van a társadalmunkban, és értelemszerűen akár a közoktatás, akár a felsőoktatás nem vonhatja ki magát az általános társadalmi hatások alól" - mutatott rá. Miklós László úgy tartja: fontos különbségek lehetnek abban, hogy az egyes speciális csoportokban, adott esetben az egyetemisták vagy még szűkebben a Vásárhelyi Mária felmérésében is vizsgált leendő történelemtanárok körében nagyobb-e az intolerancia, mint általában a társadalomban. "Ebből a felmérésből úgy tűnik, hogy nagyobb, s ez feltétlenül figyelemre méltó" - mondta.

A mostani vizsgálat kimutatta - hívta fel a figyelmet -, hogy nem egyik vagy másik kisebbséggel kapcsolatban van szó antiszemitizmusról, illetve kirekesztésről. Ez a felmérés általában az intoleranciáról, a kirekesztésről is képet ad - jegyezte meg. Miklósi László azt tartja a legfontosabbnak, hogy kezdjenek beszélni, vitatkozni az emberek arról, általában mit kell tenni a kirekesztés ellen. Ebben mindenkinek megvan a maga feladata - hangsúlyozta.

A Történelemtanárok Egyletének elnöke kifejtette, hogy a legfontosabb kérdésekről, összefüggésekről többet kellene beszélni, a készség-, képességfejlesztés során a tolerancia fejlesztését, a kisebbségekkel kapcsolatos ismereteket kellene erősíteni. "A tanárnak személyesen is fel kell lépnie mindenféle kirekesztés ellen; egy pillanatig sem lehet kérdéses, hogy tolerálható-e a kirekesztés" - szögezte le.

mti