Megtalálták Dzsingisz kán palotáját

`Dzsingisz kán palotájának romjait a mongol fővárostól, Ulánbátortól 250 kilométerre keletre egy japán-mongol kutatócsapat találta meg a füves sztyeppén" - nyilatkozta Shinpei Kato a tokiói Kokugakuin Egyetem professzor emeritusa az MSNBC-nek.

A háborúzó mongol törzseket egyesítő Dzsingisz kán (1162-1227) 1206-ban lett a törzsek vezetője. Halála után leszármazottai kiterjesztették birodalmát, melynek határai Kínától és Magyarországig nyúltak.  A palotát a helyszínen Dzsingisz egyszerű négyzet alakú sátorlapokból építtette fel 1200 körül, melyek faoszlopokhoz kapcsolódtak - mondta el Kato.


"A kutatók a romok közt korabeli porcelándarabok alapján azonosították a helyszínt. Ezen kívül a palota és a körülötte fekvő vidék leírása a kínai Déli-Tang dinasztia egyik futárának 1232-es leírásával is egyezik" - tette hozzá Kato. 


Dzsingisz kán sírja a közelben lehet, mert az ősi szövegek szerint az udvari tisztviselők a később épített mauzóleumból a halottat a közös temetkezési helyre vitették, hogy mindennap hódolhassanak neki. Kato szerint ugyan nem a sír megtalálása a cél, de segíthet Dzsingisz kán hatalmának titkait megérteni. "Dzsingisz kán meghódította Eurázsiát, és hatalmas birodalmat épített. Komoly kapcsolatnak kellett lennie abban az időben kelet és nyugat között, akár kulturális akár kereskedelmi szinten. Ha megtalálnánk, hogy milyen tárgyakat temettek mellé, a világtörténelem egy új lapját írhatnánk meg." - állította a kutató.


Dzsingisz kán sírjának rejtélye a világtörténelem kedvelt toposzainak egyike, hiszen a birodalmak alapítóinak temetkezési helyeit többnyire homály fedi. A történet szerint - akárcsak Attila temetése után - mindenkit megöltek, aki látta merre megy a gyászmenet, végül a temetésben résztvevő szolgákat és katonákat is lemészárolták.


Kato szerint egy ősi kínai szöveg azt említi, hogy a kán sírjával szembe az anyja szeme láttára egy fiatal tevét temettek, s ez a teve vezette a sírhoz a későbbiekben a kán családját. A régészeket korábban többször is az ásatások abbahagyására kényszerítették, mert sokak szerint csak megzavarják a hely nyugalmát, elpusztítják az azt őrző, védelmező lelket. Egy prominens mongol politikus az uralkodó sírjának megszentségtelenítése miatt állíttatott le 2002-ben egy  amerikai expedíciót. 1993-ban japán régészek egy ulánbátori népszavazás döntése nyomán szintén elálltak a sír keresésétől.


Ha a kutatók tényleg megtalálják a sírt, akkor megtalálják Dzsingisz unokája, Kubiláj maradványait is, akinek vezetésével a mongolok megkezdték hódításaikat és aki a kínai Jüan-dinasztia első császára is volt. Az ősi szövegek szerint 13-14 kán nyugszik közös helyen a szent sírban.


Kato ígérete szerint ha megvan a sír, akkor a hogyan tovább kérdését rábízzák a csoport mongol résztvevőire. "Konzultálunk majd a mongol munkatársainkkal, és eldöntjük mi lesz a következő lépés - talán visszamegyünk Japánba" - mondta nevetve. "Az azután következő ásatásokat a mongoloknak kell elvégezni - nem pedig más országokból valóknak. A mongoloké a döntés."