Magellán és a Föld körülhajózása

2006. április 27. 12:00 Megyesi Csaba

Négyszáznyolcvanöt éve, 1521. április 27-én halt meg a Fülöp-szigeteken Ferdinand Magellán (Fernao de Magalhaes) portugál felfedező, az első Föld körüli expedíció vezetője.

A portugál korona emigrációba kényszeríti Magellánt

Magellán neve először az 1505-ös portugál hadjáratban tűnt fel (ekkor még mint Fernao de Magelhaes). A portugálok kétszáz hajót és ezerötszáz katonát szereltek fel, hogy végérvényesen birtokba vegyék a Keletet. Magellán ekkor 24 éves.

Annyit tudni róla, hogy 1480 körül született, valószínűleg Portóban. Családja a nemesség negyedik fokán állt, így saját címert viselhetett és beléphetett a királyi udvarba. Kora ifjúságában állítólag Leonora királynő apródjaként szolgált. Az 1505-ös hadjáratban, mint egyszerű `sobresaliente`, azaz harcos szerepelt. Ezek voltak tanulóévei: vitorlát vont be; szivattyúzott; harcolt; részt vett az erődök építésében; árut hordott. Mindenben részt vett, így mindent megtanult. 1506. március 16-án, Cannanore-nél esett át a tűzkeresztségen. A tizenegy hajóból álló portugál flottát kétszáz mohamedán támadta meg, arra számítva, hogy a portugálok felkészületlenek lesznek, de az európaiak - nyolc halottal és kétszáz sebesülttel - megnyerték a csatát (óriási szám az első gyarmati háborúk méreteiben). Ez az ütközet fordulópont a portugál hódítások történetében: biztosította uralmukat az indiai partokon. Magellán is megsebesült, Afrikába szállították. Ittlétéről bizonytalanok az információk, úgy tűnik, egy ideig Sofalában tartózkodott, és 1507 nyarán tért vissza Lisszabonba.

Korok és Magellánok

Nem maradt sokáig Európában: 1509-ben ott volt azon az öt hajóból álló flottán, amelynek feladata Malakka (a mai Szingapúr) elérése volt. A malájok csellel próbálták elveszejteni a portugálokat, de azok az utolsó pillanatban kicsúsztak a kelepcéből. Magellánnak, mint Garcia de Susa kapitány legmegbízhatóbb emberének kulcsszerepe volt a megmenekülésben. 1510-ben, 5 esztendei szolgálat után már tiszti rangban találjuk, s végül 1512-ben idegenként tért vissza hazájába. Egyetlen jutalma, hogy felvették az alamizsnával ellátandók listájára, így nem csoda, ha az első és nem éppen kedvező alkalmat felhasználta, hogy újból megállja a próbát. 1513 nyarán jelentkezett a Marokkóba induló szárazföldi expedícióba. Az Azamorba küldött hadseregben ismét csak egy alárendelt tiszt. Megsebesült, egy lándzsa megsértette térdét, örök életére sánta maradt. Azt a megbízást kapta, hogy a zsákmány felvigyázója legyen - így keveredett sikkasztási ügybe, de nem indítottak ellene vizsgálatot, hanem visszarendelték Portugáliába. A király elé járult kihallgatásra. Mánuel ugyanabban a teremben fogadta, ahol elődje, II. János Kolumbuszt utasította el: ugyanaz a történelmi jelenet ismétlődött meg. Nevetséges összegű járadékemelést kért, és tapasztalatához méltó megbízatást - Vasco da Gama óta nem volt olyan portugál hajós, mint Magellán. Mánuel ridegen elutasította, sőt, amikor Magellán nyíltan megkérdezte, hogy van-e kifogás az ellen, ha más országban keres szolgálatot, a király lemondott róla.

Egy évet töltött látszólagos semmittevéssel. A déli tengereken hajózó kormányosokat, kapitányokat kérdezett ki; a Tesoariában, Mánuel király titkos levéltárában végigkutatta a szigorúan őrzött portolanikat (parti térképeket), és a legutóbbi brazíliai expedíció hajózási naplóit. Barátságot kötött Ruy Faleiroval, a földrajz elméleti szakértőjével, akit mint kartográfust és asztronómust a legnagyobb tekintélynek tartottak. Mindezt miért? Kolombusz azzal indult negyedik expedíciójára, hogy Indián keresztül tér haza. Vespucci azért tapogatta végig Amerika déli partvidékét, hogy elérje a fűszerszigeteket. Cortez negyedik útja előtt megígérte Károly császárnak, hogy Panama környékén megkeresi az átjárót a Csendes-óceánra. Cortereal és Cabot egész a Jeges-tengerig hajóztak fel, Joan de Solis pedig végig a La Plata-folyamon. Mindezt hiába tették. Az átjáró megtalálása, a távol-keleti fűszerszigetek keletről való elérése volt Magellán álma is.

Pigafetta

Antonio Pigafetta - Magellán életrajzírója, a Föld körüli utazás résztvevője - beszámolója arról tanúskodik, hogy Magellán pontosan tudott az átjáró létéről. Előásta Martinus Behhaim híres kozmográfus térképét a portugál király levéltárából és Johann Schöner 1511-ben készített térképét. Ezek feltüntetik a déli átjárót - hibás helyen. Egy portugál hajózási hivatalnok jelentése közli, hogy egy portugál hajó a 40. szélességi fokon egy Jóreménység-fokához hasonló fokot talált, ami mögött a másik óceán található. Ez azonban - s így Magellán információja is - téves volt, egy egyszerű félreértésen alapult. Az átjáró az 52. szélességi fok közelében fekszik, a 40. fok közelében a La Plata-folyó óriási torkolata található. Ezt vélték hát az átjárónak, amit az is bizonyít, hogy saját parti térképükre és Schöner földgömbjére sem rajzolták be a La Plata gigászi folyamát, hanem helyette - a 40. szélességi fokon - csak az átjárót. Magellán titka tehát egy nagy tévedés volt, ahogy Kolombusz utazása is Toscanelli hibás Földkerület-számításán alapult.

Miután a portugál király elutasította, csak egyetlen út maradt hátra: Spanyolországhoz kellett fordulnia, csak ott számíthatott támogatásra. 1517. október 20-án érkezett maláj rabszolgájával, Enrique-kel Sevillába.

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma