Holttestek az iráni agyagváros alatt
2004. szeptember 20. 12:07
Eddig tíz ember maradványait tárták fel a tavaly decemberben teljesen romba dőlt, iráni Bam agyagvárost kutató régészek.
Korábban
Bam erődjének részlete a pusztulás előtt |
A helyszínen ásatást végző iráni régészek újabb öt ősi holttestet találtak a vályogerőd alatt. Ezzel az itt talált emberi maradványok száma tízre emelkedett. A Bam város feltárásán dolgozó kutatók akkor bukkantak a maradványokra, amikor 2500 éves erőd vályogfalának feltárását dokumentálták.
"Múlt héten az iráni régészek 4 gyermek és egy serdülő maradványaira bukkantak a vályogtéglákból rakott városfal alatt" - jelentette be Seyyed Hadi Ahmedi, a kutatás egyik szakértője. "Valamennyi test fehér szövetbe volt burkolva, ám a koponyák és a többi csontok már elmállottak."
A leletek nem előzmény nélküliek: két héttel ezelőtt a Bam feltárásán dolgozó régészek hat ember maradványainak megtalálásáról számoltak be, ám a tüzetesebb vizsgálat kiderítette, hogy csupán öt emberről van szó. A régészek most azt igyekeznek megállapítani, milyen idősek a maradványok.
Az agyagváros Irán egyik legnépszerűbb látványossága volt, több tízezer turista kereste fel évente. A lenyűgöző látványt nyújtó, legalább 2000 éves, 6 négyzetkilométeres területen emelkedő épületegyüttes - melyet teljes egészében napon szárított vályogtéglából, pálmatörzsekből és szalmából építettek - volt a világ legnagyobb vályogépítménye.
Az ókori városépítészet szinte teljes épségben fennmaradt, csodálatos példája erődített falakból, lakóházakból, hivatali épületekből, templomokból és fürdőkből állt. Bár az Óváros egyes részei Krisztus korából származtak, a komplexum nagyobbik részét a 15-18. században emelt építmények alkották.
Az iszlám előtti kultúra egyedülálló tanúja eddig sem vészelte át sértetlenül az évezredeket. Jóllehet a közvetlen közelében húzódó szeizmikus törésvonal mindeddig nem tett benne kárt, de fennállása során többször is elfoglalták és kifosztották. Legutóbb a 18. században, a Szafanida-dinasztia idején építették át jelentősen; végső elnéptelenedése az 1722-es afgán megszállás idejére tehető. Eddig az időpontig a becslések szerint 9-13 000 ember lakta a komplexumot. Lakói Pezsia földjén az elsők között tértek iszlám hitre, és ők építették az első iráni mecseteket is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap