2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nagy Sándor és a parányi vírus

2003. december 1. 09:52

Nagy Sándort, hatalmának csúcsán verte le lábáról egy titokzatos betegség, ami a jelek szerint a nyugat-nílusi vírus lehetett

Korábban

Nagy Sándor kőbe vésett tekintete
Nagy visszhangot váltott ki az a terv, amely szerint a történelem egyik legnagyobb hódítójának, Nagy Sándornak arcképét egy észak-görögországi hegycsúcsba vésnék
Nagy Sándor - A hódító és birodalma
szerző nem egyszerűen Nagy Sándor életrajzának megírására törekedett, hanem arra, hogy bemutassa az uralkodó hódításainak hatását

A beteg Sándor

Alexandros minden idők egyik legnagyobb kiterjedésű birodalmát hozta létre néhány év alatt. Macedóniától Indiáig nyúló királyságát azonban nem volt lehetősége élvezni: alig tért vissza indiai hadjáratáról, ágynak esett és meghalt. A történészek eddig úgy hitték, hogy malária vagy tífusz végzett a leghíresebb hellén hadvezérrel, de két amerikai kutató más véleményen van.

Mint azt a két kutató az "Emerging Infectious Diseases" című szaklapban megjelent cikkükben állítják, egy komputeres elemzés során jöttek rá, hogy a Nagy Sándorral (Kr.e. 356 - 323) végző betegség nem lehetett más, mint a nyugat-nílusi vírusként emlegetett járvány, ami nemrégiben az Egyesült Államok keleti partvidékén is áldozatokat szedett.

John Marr, a Virgina állami egészségügyi szolgálat kutatója és Charles Calisher, a Colorado Egyetem történésze állítását a görög filozófus Plutarkhosz írására alapozza, akinek részletekig pontos leírása máig Sándorról fennmaradt írásos emlékeink egyik legfontosabb alapját képezi.

"Mikor Alexandros Babilon kapuit elérte, felhőnyi varjat látott felette keringeni, amik egymást csípték-vágták és néhány holtan bukott a lába elé." - írja egyik bekezdésében Plutarkhosz.



A nyugat-nílusi vírus elsősorban Afrikában fertőz, főleg madarakban tudták kimutatni eddig a kutatók. A két kutató szerint a Plutarkhosz által említett varjak valószínűleg hordozhatták a nyugat-nílusi vírust, és moszkítók továbbították azt Alexandrosra.

John Marr szerint Alexandros betegségének tünetei is a nyugat-nílusi vírusra utalnak: a légutak fertőzése, máj- és emésztési problémák, kiütés, magas láz. Calisher a Nature magazinnak adott interjújában elmondta továbbá, hogy Alexandrost kimerítette az indiai hadjárat, mértéktelen italozásai és éjszakai dorbézolásai pedig legyengítették immunrendszerét. "Szinte száz százalékig biztosak vagyunk benne, hogy a nyugat-nílusi vírus végzett vele."

Thomas Mather járványszakértő ellenben arra hivatkozik - joggal, hogy ebben az esetben a teljes macedón hadseregben járványnak kellett volna kitörnie. "A nyugat-nílusi vírus csak a nagyon legyengült emberekre veszélyes: a hadsereg végigmenetelt fél Ázsián, valószínűleg rosszabb volt az ellátásuk, mint Alexandrosé, köztük miért nem szedett áldozatokat a vírus?"

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár