Ürömön újratemették Alexandra Pavlovna cári nagyhercegnőt

2004. szeptember 11-én temették újra az ürömi sírkápolnában József nádor (1776-1847) első feleségét, Alexandra Pavlovna cári nagyhercegnőt. A fiatalon elhunyt cárevnát József nádor a Budához közeli Ürömben, kedvelt kirándulóhelyén temette el feleségét. A cárevna sírját hullarablók dúlták fel 1981-ben - olvasható a szimandron.hu magyar nyelvű orthodox honlapon.

 

Alexandra Pavlovna II. (Nagy) Katalin unokája és I. Pál orosz cár leánya volt. A tizenhét éves leányt 1799-ben dinasztikus érdekekből a Habsburg József Antal nádorhoz adta feleségül az idén halálának 250. évfordulója miatt hazájában különös figyelmet kapott I. Pál cár.

 

A főhercegi pár 1800. január elején érkezett Bécsbe, ahonnan a következő hónap elején Budára költöztek. A nádori udvarban egymást követték az Alexandra kedvéért és által rendezett lovasjátékok, hangversenyek, bálok, vadászatok és a Buda környéki sétakocsikázások. Egy ilyen séta alkalmával ismerte és szerette meg Ürömöt, amelyet József nádor meg is vásárolt számára, és ahová nyaralókastélyt terveztek.

 

A vidám természetű nádornét új hazájában a köznép "magyar királynéként" emlegette, ugyanis magyar ruhában járt, valamint megismerkedett a magyar hagyományokkal, ápolta azokat. 1801. március 8-án a főhercegnő leánygyermeknek adott életet, de a csecsemő még aznap meghalt. A 19 éves anya egy héttel később szintén elhunyt.

Pavlovna kezdetben a budai Nádorkertben (a mai Budafoki út, Herceghalom utca, Duna és a vasúti töltés között terült el), később a Vízivárosban, a kapucinusok budai templomában nyugodott. 1802 tavaszán indult meg a copf-klasszicista stílusú ürömi sírkápolna építése, amely mellett paplakot és kántori lakást is építettek. A legenda szerint a sírkert földjét Szentpétervárról hozatták. Alexandra holttestét 1803-ban ünnepélyes keretek között vitték át Ürömre. A nádori székhelyhez közeli Üröm Alexandra Pavlovna kedvelt kirándulóhelye volt.

 

1883-ban III. Sándor cár egy faragott ikonosztázt adományozott a templomnak, amely a mai napig szinte érintetlen. A kápolna mellett volt Magyarország egyetlen orosz ortodox temetője, ahol azok a papok és énekesek találtak végső nyugalomra, akik itt szolgáltak. Köztük olyan neves lelkész is található, mint Andrej Szamborszkij protoijerej, I. Sándor gyóntatója.

 

 

A második világháború utolsó hónapjaiban értékeket vittek el, felfeszítették a vörösréz koporsóba zárt tölgyfa koporsót, de a tetemhez nem nyúltak. 1977-ben tudományos vizsgálat céljából megnyitották a koporsót, a tetemet az MTA Régészeti Intézetébe vitték, ahonnan a vizsgálat befejeztével, 1978. január 16-án került vissza Ürömbe. Az `újratemetésről` Sára Sándor készített filmet.

 

A cárevna sírját 1981-ben hullarablók dúlták fel: kriptáját kifosztották, halotti keresztjét, gyűrűit, valamint a mumifikált tetem két alkarját letörték és elvitték. Miközben a rendőrség igyekezett megtalálni a kripta kifosztóit, Babinetz Joachim pópa mentette a menthetőt. A legenda szerint egy szőnyegbe tekerte a mindössze nyolckilónyira aszalódott tetemet, és taxit hívott. Amikor az autó fölérkezett a Várba, csak akkor árulta el az atya a megdöbbent gépkocsivezetőnek, hogy valójában nem szőnyeget, hanem a cári nagyhercegnőt szállította.

 

Alexandra Pavlovna ekkor került a Habsburg-ház magyarországi ágának sírhelyére, a firenzei Medici-kápolna mintájára épült Nádori Kriptába, József nádor, valamint két későbbi felesége és családtagjai közé.

 

A halottrablók gyorsan rendőrkézre kerültek. Egy avar kori ásatás kifosztása közben kapták el őket. Kiderült, hogy számos régi, és kevésbé régi sírboltot, kriptát is meggyaláztak. A fiatalkorúakból álló banda egyik tagjának lakásán számos emberi csontot, közöttük több koponyát találtak a nyomozók. Alexandra Pavlovna két, letört alkarja a szekrényben sorakozó, kivasalt ágynemű közül került elő. Bár a tettesek ellen megindult az eljárás, néhány hónap múlva ejtették a vádat. Ebben két dolog játszhatott közre. Egyrészt az orvos szakértői vélemény szerint a nekrofília mellett egyéb tudatzavarokat állapítottak meg a banda vezetőjénél, másrészt tekintettel voltak az elkövető fiatalember nemzetközi hírű sportoló édesapjára, aki - többek között - a jeges Duna átúszásáról vált híressé. A fáma szerint az édesapa - fia mentése érdekében - felajánlotta, hogy elfut Moszkváig. Meg is tette.

A szomorú sorsú cárevna halálának kétszázadik évfordulóján vetődött föl ismét, hogy tetemét vissza kellene helyezni az ürömi sírkápolna kriptájába. Ahhoz viszont előbb rendbe kellett hozni az alaposan megrongálódott épületet és környékét. Az Orosz Egyházi Kultúráért Alapítvány  és a Szent Szergij egyházközség jóvoltából 2001 szeptemberében kezdődtek a romos épület felújítási munkálatai, finanszírozására negyvenmillió forint érkezett az alapítvány számlájára.

 

 

A kápolnához vezető gyalogutat újrakövezték, melyet a piliscsabai szegkovácsok által készített kandeláberek szegélyeznek. Az önkormányzat, valamint számos adományozó összesen 15 millió forintot áldozott a felújításra, a kápolnában keletkezett károk kijavítására. Különösen sokat segített az Ürömiek Baráti Társasága. Újra füvesítették a kertet, földbe rejtett locsolórendszert építettek ki, korszerűsítették a világítást, kitakarították a kápolnakertben található sírok környékét, szinte teljesen újra kellett építeni a kápolnához vezető hidat, valamint azt a kőgátat, amely az Oroszországból szekerekkel hozott földet fogja közre.

 

A helyreállításból egyelőre hátra van a  mintegy hetven négyzetméternyi freskó restaurálása. A tízmillió forintos költségtervnél Jébert Katalin restaurátor lényegesen olcsóbban, önköltségi áron is vállalná a rendbehozatalt.
A cárevna megcsonkított, bebalzsamozott tetemét restaurált koporsóban a budai Várban található nádori kriptából hozták vissza Ürömbe, immár talán valóban végső nyugalmat találva. 2004. szeptember 11-én az újratemetés alkalmával megtartották a panyihidát (ortodox gyászszertartás) is.

 

(A cikk a szimandron.hu információi alapján készült.)