Hogyan épülhettek a piramisok?

2003. november 19. 02:00

A legenda szerint egy zseniális ember, Imhotep építette az első igazi piramist

Korábban

Az ókori Egyiptom kulcsa
Az ősi Egyiptom leghíresebb temetkezési helyének alapítóját I. Amenhotepet (Kr.e. 1525-1504) hódításai miatt harcos fáraónak is hívták.
4500 éves szarkofág Gizából
4500 éves érintetlen 2 méter hosszú és 1 méter széles szarkofágot találtak egyiptomi régészek a gizai piramisok előtt fekvő szfinx közelében

`www.nexus.hu/szvica`
A lépcsős piramis: korai próbálkozás
A gizai síkságon, Kairo közelében emelkednek a híres-hírhedt egyiptomi piramisok. Az ókori világ hét csodájából egyedüliként - és legöregebbként - fennmaradt emlékművek már több mint négy és félezer éve őrzik a Nílus bal partját. Időszámításunk előtt 2700 körül kezdtek el az egyiptomi Óbirodalom fáraói piramisokat építeni. Az építményeknél megfigyelhető a piramisépítés technikájának 8 bármi is legyen az) fejlődése. A legrégibb a szakkarai, ún. lépcsős piramis. Nevét arról a sajátosságáról kapta, hogy esküvői tortához hasonlóan egyre kisebb alapterületű emeletekből áll. Ez a piramisverzió viszonylag könnyen felhúzható, és - a többivel összehasonlítva - nem is túl impozáns, ezért a fáraók nem is elégedtek meg vele.

A legenda szerint egy zseniális ember, Imhotep építette az első igazi piramist. Bár az igaz, hogy nem első nekifutásra. A tört piramis a még mindig álló bizonyítéka annak, hogy mindig a harmadik próbálkozás az iagzán eredményes. Ez a piramis már "igazi" piramisnak indult, de falainak dőlésszögét rosszul határozták meg, 45 helyett 60 fokban, de már az építés közben rádöbbentek arra, hogy túl meredek szögben emelkedő építmény meglehetősen instabil. A falak dőlésszögét ezután 45 fokra vették, ezért ennek a piramisnak a felső harmadán a falak szöge hirtelen megváltozik, és ezzel az építmény elvesztette szimmetriáját.

Imhotep második próbálkozásánál a piramist kiegészítette egy simára csiszolt homokkövekből álló falburkolattal, de annak súlyát nem bírta ki az építmény, és a burkolat megcsúszott, magával ragadva az épület felső részét. Imhotep nem adta fel, hanem nekifogott egy harmadik, igaz a másik kettőnél jóval kisebb piramis építéséhez. Ez a piramis szolgált végül mintául minden más piramisnak: négyzetes alapjával, csúcsain találkozó, háromszög alakú negyvenöt fokban döntött oldalaival, és tökéletes észak-déli tájolásával.



Vízben álló piramisok, lebegõ kövek
Sörös István geodéta, felfedezõ elõadása 2003. november 19. szerda 18.00, a Mûegyetem Informatika Épülete, Budapest XI., Magyar tudósok körútja 2. Kozma László terem földszint (B 028)
http://infosender.org
Messzire ragyogtak csúcsaik...
A piramisok közül messze a legimpozánsabb a Kheopsz (Nagy) Piramis. 137 méteres magasságával és kb. 6,4 millió tonnás súlyával a világ egyik legnagyobb magában álló épülete mind a mai napig. Szinte hihetetlen pontossággal építették: 229 méterszer 229 méteres alapjánál a méreteltérés nem haladja meg a húsz centimétert, kövei olyan simán illeszkednek egymáshoz - minden kötőanyag nélkül, hogy réseik közé egy papírlapot sem lehet becsúsztatni. Fénykorában az épületet fehéren ragyogó márvány és homokkő burkolat borította, a tetetjét elektrumból készített sziporkázó csúcsdísszel koronázták. Föld alatti templom és kazamatarendszer, több száz kőből faragott szobor - köztük a híres Szfinx - tartozott hozzá.

De hogyan építették, az máig rejtély. Ennek a régészeti rejtélynek nyomába eredt Sörös István geodéta, felfedezõ Vízben álló piramisok, lebegõ kövek című könyvében, ahol az egyiptomi nagy piramisok építéstechnológiáját vizsgálja különös tekintettel a víz szerepére az ókori megalitikus építészetben.

A szerző előadására 2003. november 19-én, szerdán, 18.00 órától a Mûegyetem Informatika Épületében kerül sor.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma