XIV. Lajos megszállja Elzászt és Straßburgot

2004. szeptember 4. 12:22

A szabad birodalmi város, Straßburg megszállásával a francia király, XIV. Lajos folytatja terjeszkedő politikáját. Az általa javasolt Réunion (1678) alapján és Spanyol-Németalföld jogán (1667. V., 1678. VIII. 1.) magának követeli Elzászt is.
Mühlhausen és Straßburg kivételével Lajos már 1680. augusztus 9-én szorgalmazta Elzász átengedését Franciaországnak és Pfalz, valamint a trieri választófejedelemség bizonyos részeire is bejelentette igényét.
Hódító politikáját XIV. Lajos elavult középkori hűbérjogi érvekkel próbálta megalapozni: valamennyi olyan terület egyesítendő, a "Napkirály" birodalmával, amely a - különösen 1648. X. 24. óta - Franciaországhoz került részekkel bármilyen kapcsolatban áll.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait