Kemény János

2004. szeptember 1. 10:21

A XVII. század utolsó, a XVIII. század első évtizedeiben az emlékírás a hiányzó nagyepikai műfaj, a regény szerepét töltötte be. A műfajcsoport történetének elején ott áll Kemény János, akinek olvasottságáról nem sok ismeret áll rendelkezésére, s ez annál kényelmetlenebb, mert érthetetlennek látszik, hogy egy olyan kicsiny iskolázottságú szerző, mint ő, hogyan tudta megírni az önéletíró irodalmunk első nagy csúcsának számító művet minden előkép, minta nélkül.

1607-ben született Magyarbükkösön. Bethlen Gábor udvarában került közel a politikához.
Nem tudjuk, hogy mekkora olvasottságot szerezhetett Kemény Albisi Márton `fő deáktól` otthon, aztán Geleji Katona Istvántól, Csulai Györgytől, Keserűi Dajka Jánostól Gyulafehérvárott az iskolában, s hogy mekkora műveltség rakódhatott erre Bethlen Gábor fejedelmi udvarának nem lebecsülendő kultúrájából.
Nagykövetként találkozunk nevével Bécsben, Lengyelországban és a Portán. Összesen öt fejedelmet szolgált. I. Rákóczi György idején Fehér vármegye ispánja, kincstartó, majd az erdélyi hadak parancsnoka, az ország generálisa. Részt vett a fejedelem hadjárataiban. II. Rákóczi György alatt fejedelmi tanácsos, a kancellária vezetője. A kudarcba fulladt lengyel hadjárat során 1657-ben a krími tatárok fogságába került, ahonnan két év múltán váltságdíj ellenében szabadult.
Ez időben II. Rákóczi György s Barcsai Ákos versengtek a fejedelemség felett Erdélyben. Kemény egyikhez sem csatlakozott, hanem egy ideig második felesége (első feleségét eltemette, tőle két fiú gyermeke született), Lónyay Anna birtokán Aranyos-Meggyesen Szatmár vármegyében tartózkodott.
II. Rákóczi György halála után, 1660-ban a császáriak és az erdélyi rendek felkérésére visszatért a politikába, fejedelmi jelöltül lépett fel s fejedelemmé meg is választották (1660. december. 24.) Barcsai Ákossal szemben, de a Barcsait pártoló török szultántól nem nyerhetett megerősítést. Ekkor Barcsai Ákost, Gáspárt és Andrást megölette, s I. Lipót császár oltalmát kérte. Mielőtt még ezt megnyerhette volna, az ellene küldött török hadak elől menekülve, kénytelen volt Erdélyt elhagyni.
Kevéssel ezután 36,000 császári katona Montecuccoli vezérlete alatt vitte őt vissza Erdélybe, azonban a nagyobb török haderővel megmérkőzni nem mert, s Ali temesvári pasa Apafi Mihályt tette fejedelemmé, majd Erdélyből kivonult. Az Erdélyből másodízben is kimenekült Kemény a törökök távozásának hírét véve, Aranyos-Meggyesről azonnal Apafi ellen vezette hadait. 1662. elején Segesvárba szorította, de török és az ellenpárt sereget állított ellene. A nagyszőllősi ütközetben életét vesztette.

Kemény János első jelentős írói tevékenysége, hogy 1652-53-ban összeállította az erdélyi törvénykönyvet, az Approbatae Constitutiones-t. Azonban történetírói munkássága csak ezután kezdődött.
A regénybe illő végzetű Gálffi János 1593-ban írta önigazoló önéletírás-töredéknek, ennek a lendületes, gyönyörű stílusú torzónak van két olyan részlete, amely alighanem mintául szolgálhatott Kemény János önéletírása számára.
Az egyik az a körmondat, amelyben Gálffi búcsúztatja János Zsigmondot, aki az ő szemében úgy testesítette meg a tökéletes, régi nagy fejedelmet, mint Kemény szemében Bethlen Gábor. Ugyanazok a vonások, amelyeket Kemény is legerősebben méltat Bethlen Gábor országlása dicséretében: uralmának törvényességét, szerencsés hadakozásait, betelepítéseit és tudós emberek behívását, a tanácsadók megbecsülését. A két körmondat szerkezeti fölépítése hasonló, s egy szövegegybeesés is van: Bethlen szintén "katonaszerszámokban gyönyörködő ember vala".
A másik figyelemreméltó rész Báthory Kristóf és I. Rákóczi György haldoklásának jelenete. A két fejedelem ekképp haldokló szavával egyúttal a hős sorsát is előrevetíti, ezzel a regényszerű szerkezetnek nagyon fontos összefogó elemét szolgáltatva. (Az újfent egybeesés, bár véletlenül esett, hogy ez a dramaturgia egyiküknél sem teljesedett ki, hisz mindkét mű írása megszakadt, s a jóslat beteljesedését, a fiú hálátlanságát egyikük sem írhatta meg.)
Kemény minden bizonnyal ismert más emlékíró műveket is. Nem állt egyedül Bethlen Gábor eszmei örökségének őrzésével, a hasonló gondolkodásúak táborában született irodalmi munkákat nyilván olvasta. Volt kapcsolat Kemény János és az útinaplót, följegyzéseket író Rhédei László, Bethlen István unokája között is. Arról, hogy ismerték-e egymás emlékírását, csak annyit állíthatunk: ha Kemény ismerte is a fiatal Rhédei útinaplóját, annak nem maradt nyoma az ő írásain, de hogy Rhédei miért éppen az 1650-es évek végén kezdett hozzá életének összefoglalásához, abban talán joggal gyaníthatjuk Kemény önéletírásának hatását.
Ezzel bizonyára nem merítettük ki a Kemény által olvasott emlékíró munkák sorát, de talán sikerült fölvillantanunk azt a műfaji előzményt, amely lehetővé tette nagy koncepciójú művének megszületését.
Kemény a krími fogságában a zsoltárokat olvasgatta: s azokról vallásos munkát írt, melyet Gileádi Balsamum cím alatt 1659-ben ki is nyomatott. 1658-ban, szintén a fogságban megírta saját élete viszontagságait is, születésétől kezdve 1655-ig, mely kéziratban maradt fenn s először Rumy a Monumenta Hungarica során, újabban és jobban Szalay László 1856-ban adta ki. E nagybecsű önéletiratban sok érdekes történeti adat van Bethlen Gábor s a Rákóczi Györgyök idejéből. Fennmaradt az a tatárfogságában írt műve is, melyben önvédelmére azt igyekszik bizonyítani, hogy a vezérletére bízott sereg veszedelmének nem ő volt okozója - Ruina exercitus Transsylvanici (Az erdélyi hadsereg romlása).
Az emlékírások olvasásának adatai - a maguk évtizedeiben kiadatlanok lévén - ritkák. Az egyes emlékírók kutatása során azonban olyan adatok és szövegpárhuzamok bukkannak napvilágra, amelyek jelzik, hogy az emlékíró munkák, főleg az önéletírások kéziratos példányait viszonylag sokan olvasták.
Rozsnyai Dávid ismerte Kemény János önéletírását. Hermányi Dienes József az általa ismert főnemesi családoktól (Kemény, Teleki, Toroczkai) kölcsönkapta és kivonatolta Kemény János önéletírását is.
Benkő József azt állítja, hogy még több érdekes irata is maradhatott és pedig titkos írásban.

Forrás:
Gyöngyösi István: Porábúl megéledett Főnix avagy Kemény János emlékezete
Kemény János önéletírása és válogatott levelei
S. Sárdi Margit: Kemény János önéletírásának műfaji mintáiról

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma