Vegyészmérnökként tartotta el családját Örkény István a forradalom után
2024. április 5. 11:20 Múlt-kor
112 évvel ezelőtt, 1912. április 5-én született Örkény István, az egyperces novellákkal műfajt teremtő író, dramaturg, a magyar groteszk irodalom úttörője. Írói pályafutása során többször szembekerült a felülről diktált kultúrpolitikával, 1956-os szerepvállalása pedig jelentős törést okozott: 1963-ig nem publikálhatott.
Örkény István író 1978-ban (Fortepan / Szalay Zoltán)
Korábban
Budapesten született jómódú polgári családba. A piarista gimnáziumban érettségizett 1930-ban, majd vegyészmérnöki tanulmányokat kezdett a Műegyetemen. 1932-ben egyetemet és szakot is váltott, diplomáját 1934-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen, gyógyszerész szakon szerezte meg.
1934–1936 között barátaival együtt szerkesztették a Keresztmetszet című folyóiratot, Örkény első írásai is ebben jelentek meg. 1937-ben a Szép Szó közölte első jelentős novelláját Forradalom (később: Tengertánc) címmel; ebben a javításokat József Attila végezte. Az írás a hatóság figyelmét is felkeltette, így Örkény 1938–39 között Londonban, majd Párizsban tartózkodott. 1940-ben újrakezdte vegyészmérnöki tanulmányait a Műegyetemen; 1941-ben megkapta újabb diplomáját, és ebben az évben adták ki első novelláskötetét is.
1942-ben munkaszolgálatra vitték, így került előbb a doni frontra, majd szovjet hadifogságba. 1946-ban jutott haza, és a Szabad Nép című lapnál kezdett dolgozni. A háború és a hadifogság keserű emlékei ihlették az Emlékezők (Amíg ide jutottunk), a Lágerek népe és a Voronyezs című műveit.
Örkény István 1963-ban későbbi feleségével, Radnóti Zsuzsával (Fortepan / Hunyady József)
1949-től dramaturgként dolgozott, előbb az Ifjúsági Színháznál, majd 1951-től a mai Vígszínház elődjénél, a Magyar Néphadsereg Színházánál. Eközben folyamatosan írt és publikált, változó fogadtatással: míg Házastársak című regényét elismeréssel fogadták, Lila tinta című elbeszélése kiváltotta a korabeli kultúrpolitika egyszemélyi vezetőjének, Révai Józsefnek a rosszallását, aki csupán „fülledt és rohadt szexualitást” látott benne. Örkény 1954-től a Szépirodalmi Kiadónál dolgozott mint lektor, illetve megjelentette Hóvihar című novelláskötetét is.
Mint a Magyar Írók Szövetségének tagja, szerepet vállalt az 1956-os forradalomban, aminek hatására 1958 és 1963 között publikálási tilalom alá helyezték. Ebben az időszakban vegyészmérnökként dolgozott az Egyesült Gyógyszergyárban (ma: Egis Gyógyszergyár), hogy eltarthassa családját.
Elismertsége és népszerűsége az 1960-as években ívelt ismét fel, ekkor jelentek meg legismertebb alkotásai: az 1965-ös Macskajáték, 1966-ban a Tóték (kisregény formájában), a Jeruzsálem hercegnője és máig legkedveltebb kötete, az Egyperces novellák (1968). A Tóték és a Macskajáték színdarabként is nagy sikert aratott, és nemzetközi szinten is ismertté tették Örkény nevét. Mindkét mű film formájában is újjászületett: a Tótékból Fábry Zoltán forgatott filmet Isten hozta, őrnagy úr! címmel 1969-ben, a Macskajátékot pedig Makk Károly adaptálta 1972-ben.
Örkény István emléktáblája a Pasaréti út 39. számú házon (Wikipedia / Csurla / CC BY-SA 2.5)
Örkény ebben az időszakban kapta meg másodjára is a József Attila-díjat (1967; az elsőt 1955-ben ítélték oda neki), 1973-ban pedig a Kossuth-díjjal is kitüntették. Ennek ellenére egyik legjelentősebb drámája, a Pisti a vérzivatarban tíz éven keresztül nem kerülhetett színpadra, csak 1979 januárjában tűzhette műsorra a Vígszínház. Az író még megérte a bemutatót, de betegsége ezután elhatalmasodott rajta: 1979. június 24-én elhunyt. Nevét ma színház és több közterület is viseli, emlékére drámaírói ösztöndíjat alapítottak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről tegnap
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné tegnap