Elemlámpával a Vietkong járataiban
2024. március 12. 18:05 Pásztor Kristóf
Az ember számára a földbe ásott menedékek jelentik ősidők óta a külső veszélyek elleni védelem egyik legalapvetőbb formáját. A szervezett hadviseléssel együtt jelentek meg az erődítmények, majd pedig az ezek megkerülésére szolgáló alagutak, amelyeket az aknászokként ismert speciális csapatok alakítottak ki, lehetőleg az ellenség tudta nélkül. A XX. század egyik leghíresebb háborújában újra központi szerephez jutottak a föld alatti járatok.
Korábban
Mélyre nyúló gyökerek
A lőpor feltalálása nyomán rohamosan fejlődő tűzfegyverek egyre gyakrabban kényszerítették a katonákat a lövészárkokba, a XX. században pedig a repülőgépekkel végzett felderítés és légitámadások tették újból kívánatossá a föld alatti menedékkeresést – az alagútrendszerek egyszerre szolgáltak rejtekül, és adtak biztonságot a fentről becsapódó tüzérségi lövedékek és légibombák ellen.
Miután a második világháborúban a francia gyarmat Indokína (a mai Vietnám, Laosz és Kambodzsa területe) japán megszállás alá került, az 1945-ben visszatérő franciák nem tudták többé ténylegesen uralmuk alá hajtani a helyi lakosságot.
Az 1954-ig tartó fegyveres konfliktus során a Ho Si Minh vezette helyi gerillaszervezet, a Viet Minh tökélyre fejlesztette a rejtekhelyekről végrehajtott csapások művészetét a modern francia hadsereggel szemben.
Észak alagutat fúr Délre
Az 1954-es francia kivonulással függetlenné váló országok a kommunista blokk és az Egyesült Államok vezette szabad világ közti vetélkedés színterévé váltak. Laosz és Kambodzsa korrupt, ám a helyi kommunista gerillamozgalmakkal szemben fegyverrel küzdő monarchiákká váltak, míg Vietnámot kettéosztották a Ho Si Minh vezette északi, kommunista és az amerikaiak által hatalomra segített Ngo Dinh család vezette déli állammá (1963-as megpuccsolásuk után, 1975-ig többnyire katonai junták sora vezette Dél-Vietnámot).
Az egyszerű nép jórészt Hóval és felszabadító mozgalmával szimpatizált, nem pedig az elsősorban saját hatalmi érdekeit és a nepotizmust szem előtt tartó Ngo Dinh Diemmel.
Az északi reguláris haderő, illetve a Viet Minh mintájára újraszerveződő gerillaalakulatok – amelyeket a dél-vietnámi, majd az amerikai és egyéb nyugati sajtó „Việt Cộng” (Vietkong) gyűjtőnéven emlegetett – a teljes déli országrészben felvették a harcot a Diem-rezsim katonáival, illetve az egyre nagyobb létszámban jelen lévő amerikai csapatokkal szemben.
A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2024. tavaszi számában olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek tegnap
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin tegnap
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról tegnap
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz tegnap
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor tegnap
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 2024.05.04.
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 2024.05.04.