Hogyan fogadta az amerikai sajtó az 1. világháború kitörését?
2023. december 10. 17:05 Múlt-kor, Klió
Az USA, noha a valós hadi cselekményekben csak 1917-től vett részt, már 1914-ben aktívan reagált az európai eseményekre. O’ Brien számos példával szemlélteti, hogy az amerikai közvéleményt kifejezetten érdekelték a háború eseményei, számos háborúhoz kapcsolódó felvonulást, rendezvényt tartottak többek között a Times Squaren, az East Side-on és a Broadwayn is már 1914-től kezdődően.
„Semleges vagyok, de egyikőjüktől sem félek” – hirdeti az 1915-ös karikatúra az Egyesült Államok semlegességéről
Korábban
Egri László: Az amerikai sajtó reakciója az első világháború kitörésére című recenziója a Klió történettudományi szemléző folyóirat 2015/4. számában jelent meg, és teljes terjedelmében az alábbi linkre kattintva olvasható.
2013-ban publikálta a jelen recenzió tárgyát képező cikkét Phillips Payson O’Brien. Munkájának címe Az amerikai sajtó reakciója az első világháború kitörésére, amely a Diplomatic History című gyűjteményben jelent meg az Oxford University Press kiadásában.
Phillips Payson O’Brien jelenleg a glasgowi egyetem oktatója. Szakmai pályáját főként a két világháborúhoz kapcsolódó kutatások jellemzik. Különösen hangsúlyos munkásságában az angol–amerikai kapcsolatok vizsgálata a XX. században. Írása több szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt az első világháború kirobbanásának nemrég elmúlt századik évfordulója aktualitást nyújt a témának, másrészt az Egyesült Államoknak a Nagy Háborúban történő szerepvállalása olyan sorsfordító eseménynek bizonyult, amely a történelmi kutatások kereszttüzébe állította a tárgykört.
Cikkének bevezető szakasza remekül érzékelteti azt az euforikus hangulatot, amely az európai államok lakosságát jellemezte 1914-ben. A legnagyobb szabású háborút éltető ünneplés például 400 000 ember részvételével zajlott. A korabeli sajtóorgánumoknak természetesen nagy szerepük volt a háborúhoz kapcsolódó hírek terjesztésében. Szükségessé vált ugyanakkor az olvasók részéről erős kritikus szemlélet, hogy átláthassanak a propaganda által befolyásolt cikkek ferdítésein.
Az USA, noha a valós hadi cselekményekben csak 1917-től vett részt, már 1914-ben aktívan reagált az európai eseményekre. O’ Brien számos példával szemlélteti, hogy az amerikai közvéleményt kifejezetten érdekelték a háború eseményei, számos háborúhoz kapcsolódó felvonulást, rendezvényt tartottak többek között a Times Squaren, az East Side-on és a Broadwayn is már 1914-től kezdődően. A kezdetben semleges USA polgárai gyakran aktívabban és nagyobb számban vettek részt ezeken a rendezvényeken, mint Európa polgárai. Igen gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a sajtó lehet a legfontosabb véleményformáló eszköze annak, hogy az USA lakossága támogatni fog-e egy esetleges háborús részvételt.
Walter Lippmann egy korabeli amerikai író, újságíró és politikus az amerikai társadalomban uralkodó euforikus érzésekről számolt be. Mark Sullivan újságíró 1933-ban publikált cikkében úgy emlékezett vissza a nagy háború forgatagára, amely értelmetlenségével és barbarizmusával vonult be a történelembe. Látható tehát, hogy az amerikai sajtó világát is kifejezetten markáns megosztottság jellemezte, és utólag más megvilágításba is kerültek az események.
Már a háború korai szakaszában megjelentek azok a hangok az Egyesült Államokban, amelyek gazdasági szempontból üdvözölték a háború kitörésének hírét (golden opportunity). Olyan lehetőséget láttak a terebélyesedő konfliktusban, amelynek során Európa az amerikai áruk biztos felvevőpiacává válhat. Ezt a lehetőséget sokszor hangoztatta az amerikai sajtó háborúbarát oldala. O’Brien tanulmányában arra is kitér, miként hatott egymásra a politika és a sajtó.
Már akkoriban is léteztek pártokhoz kötődő orgánumok, amelyek attól függően viszonyultak a háború kérdéséhez, hogy a demokrata vagy a republikánus párt épp milyen álláspontot képviselt. Hosszú időn keresztül a politikai vezető elit sem képviselt egységes álláspontot. Thomas Woodrow Wilson elnök pacifista szemléletmódja például rövid időn belül vált háborús beavatkozás pártivá.
Egri László: Az amerikai sajtó reakciója az első világháború kitörésére című recenziója a Klió történettudományi szemléző folyóirat 2015/4. számában jelent meg, és teljes terjedelmében az alábbi linkre kattintva olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián 11:20
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles 08:20
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek tegnap
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin tegnap
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról tegnap
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz tegnap
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor tegnap