Mégsem az esszénusok művei a Holt-tengeri tekercsek

Az elmúlt ötven év legnagyobb ásatása

A Holt-tenger északnyugati partján fekvő Kumrán egykori lakóiról, az esszénusokról nevezetes, akiket tanulmányokban és konferenciákon is gyakran emlegetnek `zsidó szerzetesekként`. Eddig minden amellett szólt, hogy az esszénusok zárt és világtól elvonult közösségben éltek, és ők írták az ókori Közel-Kelet egyik legértékesebb ránk maradt emlékét, a Holt-tengeri tekercseket. Két izraeli régész legújabb kutatásukra hivatkozva most azt állítja: a kumráni esszénus közösségnek `semmilyen megkülönböztető jegye` sem volt a korabeli társadalomhoz képest.
 

Ennek az eredménynek is vannak előzményei. Egyre több kutató gondolja ugyanis úgy, hogy az esszénusok nem csak hogy nem éltek világtól elvonult életet, de nem is ők írták a Holt-tengeri tekercseket.

Kumrán, háttérben a Holt-tenger

Két izraeli régész, Yuval Peleg és Itzhak Magen nemrég fejezte be a Júdea és Szamária polgári közigazgatása által támogatott, tíz idényen keresztül folytatott ásatását Kumrán térségében. Roland de Vaux 50 évvel ezelőtti ásatása óta ez volt a legalaposabb feltárás ezen a vidéken. A régészeti letek közt számos ékszer, máshonnan importált üvegtárgy és míves, szépítkezőszerek tartására használt kőedény is van.

"Kizárt dolog, hogy a kumrániak szegénységben éltek volna" - mondja Peleg. "Az is kizárt, hogy Vaux atya ötven évvel ezelőtt ne találkozott volna a mi leleteinkkel. Egyszerűen figyelmen kívül hagyta, ami nem illett az elképzelésébe."

1. Az elmúlt ötven év legnagyobb ásatása
2. A legrégibb biblikus iratok
3. Elhallgatott eredmények
4. Az esszénusok és a kereszténység