Nemcsak Anglia, de egész Európa hősének számított egykor a legendás Artúr király
2023. október 16. 18:04 Múlt-kor
Heisterbachi Cézár, a 13. század első felében élt ciszterci szerzetes Dialogus miraculorum című művében egy érdekes esetről számol be. Amikor egy alkalommal a heisterbachi apát szentbeszéde alatt néhány barát elbóbiskolt, a monostor vezetője egyedi módját választotta az ébresztésnek. „Volt egyszer egy király, akit Artúrnak hívtak” – kezdett bele történetébe, és ez a néhány szó elég volt ahhoz, hogy a szerzetesek magukhoz térjenek a kábulatból, és feszülten figyeljenek az apát szavaira. Ez a kis anekdota remekül érzékelteti, hogy Artúr király legendája milyen hatással volt a középkor emberére. Bár a hős története ma is sokakat hoz lázba, évszázadokkal ezelőtt – halálának tisztázatlan körülményei miatt – még abban is sokan hittek, hogy a nagy uralkodó visszaszerzi földi hatalmát, és vezetésével egy szebb korszak köszönt be az emberiség történetében.
Korábban
Töretlen kultusz
Artúr király a történelem egyik legismertebb alakja. A briton hős a középkorban óriási népszerűségnek örvendett, és korántsem csak Nagy-Britanniában.
Többek között Németalföldet, Itáliát, és – mint azt Heisterbachi Cézár történetében láthattuk – német területeket is elérte kultusza.
Nyugat-Európában a XIII-XIV. században, vagyis abban az időszakban, amikor a városi lakosság körében elterjedt a vezeték- és keresztnév együttes használatának gyakorlata, rengetegen adták gyermeküknek az Artúr nevet.
A legendás király emlékének megőrzéséről az ezt követő évszázadok során kiemelkedő művészek gondoskodtak.
Az angol Henry Purcell a 17. században operát szentelt Artúrnak, a briliáns angol költő, Alfred Tennyson pedig előbb versben (Morte d’Arthur, 1842), majd elbeszélő költeményben (The Idylls of the King, 1885) is megörökítette történetét.
A 20. században többek között John Steinbecket, az Édentől keletre és az Egerek és emberek íróját is megihlette Artúr legendája, és természetesen a filmművészet is felfedezte magának: alakja többek között a Monthy Python Gyalog galoppjában és John Boorman Excalibur című alkotásában is megelevenedett a mozivásznon.
Az Artúr történetét feldolgozó zeneszerzők, írók, rendezők javarészt két forrásból merítettek ihletet: Monmouth-i Gottfried (Geoffrey of Monmouth) Historia Regum Britanniae, valamint Thomas Malory Le Morte d’Arthur című munkájából.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.