Decemberig láthatók Székesfehérváron a Hadtörténeti Múzeum kincsei

Kiss Ernő altábornagy, aradi vértanú atillája és pisztolya (MTI / Vasvári Tamás)

Ritkán látott műtárgyak

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője megnyitójában elmondta, a mintegy 150 műtárgyat bemutató tárlaton, öt teremben tematikus elrendezésben olyan műtárgyakat láthatnak az érdeklődők, amelyek ritkán vagy még soha nem kerültek a nagyközönség elé.

A kiállításon évszázadokon átívelő összeállítás látható szúró- és vágófegyverekből, az 1848–1849-ben újonnan létrejött honvédség tárgyi emlékeiből, a 20. század legmagasabb kitüntetéseiből, ezüst és porcelán dísztárgyakból, valamint a magyar testőrség díszes emlékeiből.

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékei közül több nemzeti ereklyének számító műtárgyat is meg lehet tekinteni, köztük Kiss Ernő altábornagy honvédtábornoki szolgálati atilláját és csappantyús pisztolyát, valamint bemutatnak egy látványos összeállítást a fringiákból mint jellegzetesen magyar szablyatípusból.

„Nemzetünk szabadságtörténetének meghatározó alakjaitól láthatunk itt személyes tárgyakat” – mondta Cser-Palkovics András (Fidesz-KDNP) polgármester, majd hozzátette, a tárlat a kormányzati forrásból megújított Rendház földszinti tereiben kapott helyet.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, Töll László elmondta, egy éve dolgozik együtt a Szent István Király Múzeum és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum; a most létrejött rendezvény az intézet jövő márciusban nyíló, nagyszabású székesfehérvári kiállításának előfutára.

Pokrovenszki Krisztián, a székesfehérvári múzeum főigazgatója kiemelte, egy másik hadtörténeti kiállítás is helyet kapott a Rendházban, ez az első állomása a „Katonazenészek – zenész katonák, a magyar katonazene fényképes története 1868-tól napjainkig” című vándorkiállításnak.

A magyar katonazenét bemutató fotókiállítás az Osztrák-Magyar Monarchia időszakától napjainkig idézi meg a katonazenészek társadalmi és kulturális szerepét: a gyalogezredek zenekarain keresztül a tér- és menetzenét mint a társadalmi élet velejáróit; valamint a laktanyák és hadifogolytáborok életének mindennapjait, a zenés ébresztőket és a tábori színházak elengedhetetlen kellékét.

A „Hadi múltunk kincsestára” és a „Katonazenészek – zenész katonák, a magyar katonazene fényképes története 1868-tól napjainkig” elnevezésű időszaki kiállítások december harmadikáig látogathatók, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"