Elhunyt II. János Pál pápa
2005. április 2. 22:00
Korábban
II. János Pál pápa, 1978-2005
1981. május 13. |
Az 1981-es esztendő meglehetősen izgalmas. Január 15-én nyilvános meghallgatáson fogadja Lech Walesát, majd nem sokkal később találkozik Róma főrabbijával, Elio Toaff-fal. Május 13-án, délután 5 óra 19 perckor lövés dördül a Szent Péter téren. Egy török fiatalember, Mehmet Ali Agca pisztolyával súlyosan megsebesíti a katolikus egyházfőt. A pápa nyitott papamobiljának hátsó ülésére hanyatlik, azonnal a Gemelli kórházba viszik, ahol 6 órás műtét után tudják csak stabilizálni az állapotát. Ali Agcát elfogják. Egy szemfüles fotósnak véletlenül sikerült rögzítenie azt a pillanatot (lsd. képünkön, a piros karikában Agca kezében a pisztoly), amikor a lövés eldördül. 2 nap elteltével a pápa közli kórházi ágyán, hogy megbocsátott annak a testvérének, aki lelőtte őt. 20 nappal később János Pál visszatér rezidenciájára, és újra beleveti magát a munkába. Merényletével kapcsolatban csak annyit jegyez meg: "Ez volt a 3. fatimai titok."
Agcával a börtönben |
1989. december 1-én érkezik az első szovjet államfő a pápához. Mihail Gorbacsov eléri, hogy hivatalos diplomáciai kapcsolat jöjjön létre Moszkva és a Vatikán között. Az 1991-es első Öböl-háború idején mind az amerikai, mind pedig az iraki elnököt felszólítja, hogy keressék a békés megoldás lehetőségét. Februárban Lech Walesát már mint lengyel államfőt fogadja hivatalában. 1991. augusztusában először jön Magyarországra II. János Pál pápa. 1993. decemberében Jeruzsálemben lefektetik az alapjait egy későbbi, Izrael Állam és a Vatikán között létesítendő hivatalos kapcsolatnak. Egy hónappal később már a balkáni békéért imádkozik a pápa. Nem sokkal a jeruzsálemi találkozó után Jichak Rabin izraeli miniszterelnök viszonozza Rómában a pápa látogatását.
Bill Clintonnal |
A pápa ezután több mint 40 további apostoli utazáson vesz részt. 1996-ban újra Magyarországra látogat. 1999. március 11-én fogadja az iráni elnököt, Seyyed Mohammad Khatamit. Talán 25 éves pontifikátusa legnagyobb és a legtöbb vitát kiváltó döntése volt a 2000-ben meghirdetett megbékélési programja, amelynek kulcsfontosságú eseménye volt az a március 12-én, nagyböjt első vasárnapján a római Szent Péter bazilikában megtartott szentmise, amelyben II. János Pál pápa - magas rangú vatikáni tisztségviselők asszisztenciájával - bocsánatot kért Istentől az egyház nevében elkövetett történelmi vétségekért. A confiteort, a mise bűnbánati részét hét szakaszra osztották. Egy általános bűnvallomás után az igazság szolgálatában elkövetett vétkek, a Krisztus Testének egysége ellen elkövetett bűnök, az Izrael népével szemben elkövetett bűnök, a szeretet, a béke, a népek jogai, a kultúrák és vallások tisztelete ellen elkövetett bűnök, a nők méltósága és az emberi nem egysége ellen elkövetett bűnök, s végül a személy alapvető jogai ellen elkövetett vétkek megvallása következett. Galileit rehabilitálják, Giordano Bruno máglyahalála fölötti pedig sajnálkozását fejezi ki a Vatikán.
1995-ben csípőoperációt hajtottak végre rajta, 1992-ben jóindulatú daganatot távolítottak el vastagbeléből, két évvel később combnyakcsonttörést szenvedett. 1996-ban vakbélműtéten is átesett, Parkinson-kórban szenvedett, de megrendült egészségi állapota miatt sem adta fel utazási terveit. 2005-ben egészségi állapota súlyosra fordult, februárban gégemetszést hajtottak végre rajta. Ekkor állapota javulni látszott, ám egy vírusos fertőzés következtében vérmérgezést kapott. Kezelése során 1981 óta másodszor most kapta meg az utolsó kenetet, hamarosan lélegeztetőgépre kapcsolták. 2005. április másodikán hunyt el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát 20:20
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye 17:05
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál 14:20
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra 13:20
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap