A valaha mért legtovább tartó lassú földmozgás okozta a Szumátrán pusztító földrengést 1861-ben
2021. május 14. 10:36 MTI
Egy 32 éven át tartó és ezzel a valaha mért leghosszabb idejű lassú földmozgás okozta 1861-ben a Szumátra szigetét sújtó katasztrofális földrengést – állapították meg a szingapúri Nanjang Műszaki Egyetem (NTU) kutatói.
Korábban
Eredményeik szerint a jelenlegi globális földrengéskockázati elemzések hiányosak lehetnek.
A lassú földrengés egy olyan hosszan elnyúló nyomásfelszabadulás, amelyben a tektonikus lemezek anélkül csúsznak el egymáson, hogy jelentős földrengést vagy pusztítást okoznának. Ez évente vagy napi szinten néhány centiméternyi elmozdulást jelent – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A szingapúri kutatók a tengervízszint változásainak tanulmányozása céljából vizsgáltak úgynevezett mikroatollokat alkotó ősi korallokat a Szumátrához közeli Simeulue-szigetnél.
Az oldalirányba és felfelé is növő korallmikroatollok a látható növekedési mintáik révén a tengervízszint és a tengerszint feletti magasság változásainak természetes mérőműszerei.
A kutatók összevetették a mikroatollok adatait a tektonikus lemezek mozgásának szimulációival és megállapították, hogy 1829-től egészen az 1861-es szumátrai földrengésig a Simeulue-sziget délkeleti része a véltnél gyorsabban süllyedt alá a tengerbe, ami egy lassú földrengésre utal.
A lassú földrengés hatására a tektonikus lemezek találkozásánál lévő sekély régióban ugyan mérséklődött a nyomás, ám áttevődött egy szomszédos mélyebb szegmensbe, ami végül 8,5-ös erősségű földrengéshez és szökőárhoz vezetett 1861-ben, rengeteg halálos áldozatot követelve és hatalmas pusztítást okozva.
A szakemberek szerint ez volt a valaha mért leghosszabb ideig tartó lassú földrengés, amely átírja az ilyen jelenségek időtartamára és folyamatára vonatkozó jelenlegi ismereteket.
A kutatók korábban úgy vélték, hogy ezek a „lassú csúszások” mindössze néhány órán vagy hónapon át tartanak, ám a mostani eredmények azt mutatják, hogy akár évtizedekig is elhúzódhatnak anélkül, hogy a történelmi feljegyzésekben szereplő katasztrofális rengéseket vagy szökőárakat okoznának.
A Nature Geoscience című folyóiratban publikált tanulmány szerint a jelenlegi földrengéskockázati elemzések talán figyelmen kívül hagyják a folyamatban lévő lassú földrengéseket, így az általuk jelentett fenyegetést sem veszik számításba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 20:20
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05