Lenin, a vérbajos
2004. július 6. 11:00
Lenin szifiliszben szenvedett. Ez a betegség azonban nem szerepel a kórlapján, mivel annak idején szégyenletesnek tartották.
A diagnózis nem új, de a tanulmány, amelyet az orvosok Vlagyimir Lerner, az izraeli Béer Seva mentálegészségügyi központ pszichiátriai osztályának vezetőjével az élen elkészített, minden bizonnyal a legteljesebb és a legmeggyőzőbb ebben a témában - idézi a milánói Corriere della Sera című napilap a European Journal of Medicine-t.
Az orvosok következtetésüket többek között azzal támasztják alá, hogy az orosz bolsevik forradalom vezéralakját salvarsannal kezelték, ezt a gyógyszert pedig abban az időben kizárólag a szifilisz ellen használták. Deborah Hayden kutatásai szerint Lenin egyes életrajzírói is utaltak arra, hogy kezelő orvosai gyanították: páciensük ebben a betegségben szenved, de egyikük sem gyűjtötte be az esettel kapcsolatos összes információt.
Az izraeli orvosok szerint Lenin minden valószínűség szerint Nyugat-Európában kapta el a kórt, még a forradalmat megelőző években. Sokáig küzdött a gyógyíthatatlannak tartott betegség ellen, amely az idő múlásával egyre pusztítóbb, egyre fájdalmasabb tünetekkel jelentkezett. Lerner szerint a betegségnek politikai kihatása is volt, mivel agyi problémákat okozott és gátolta Lenint abban, hogy erős kézzel és következetesen lépjen fel Sztálinnak a hatalom megragadására irányuló mesterkedéseivel szemben.
Az orvostársadalom azonban úgy véli: perdöntő bizonyítékot csak a DNS-vizsgálat hozhatná meg. Ezt el lehetne végezni Lenin agyvelején, amelyet egy moszkvai tudományos intézetben őriznek. Eddig azonban a kérést mindig elutasították. Lerner és kollégái ezzel együtt kitartanak álláspontjuk mellett. "Ha az egész esetet úgy vizsgálná egy neurológus, hogy előtte a kórlapról eltüntetnénk Lenin nevét, a diagnózis egyértelműen szifilisz lenne" - mondják.
(MTI Panoráma)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről tegnap