Rendhagyó módon éjszaka indult az utolsó Apollo-küldetés a Holdra
2020. december 11. 10:51 MTI
48 éve, 1972. december 11-én járt - eddig legalábbis - utoljára ember a Holdon. Az amerikai Apolló-17 űrhajó küldetésével lezárult az űrkutatás leglátványosabb korszaka. Az Apollo-17 parancsnoka Gene Cernan, a parancsnoki modul pilótája Ronald Evans, a holdmodulé Harrison Schmitt volt.
Korábban
A Hold meghódítása a Szovjetunió és az Egyesült Államok között 1957-től, az első szputnyik fellövésétől folyó űrverseny fontos célpontja volt. Miután első emberként szovjet állampolgár, Jurij Gagarin járt 1961-ben a világűrben, az amerikaiak visszavágásként a Holdat célozták meg.
John F. Kennedy elnök alig egy hónappal Gagarin útja után, 1961 májusában meghirdette: az Egyesült Államok az évtized végéig embert juttat el a Holdra, és biztonságban vissza is hozza onnan.
Az SZKP KB is (titkos) határozatot hozott arról, hogy az októberi forradalom ötvenedik évfordulójára, 1967-re űrhajóst kell küldeni a Holdra, ám a szovjeteket most az amerikaiak előzték meg.
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA óriási erőforrásokat összpontosítva a Mercury-, majd a Gemini- után elindította az Apollo-programot, amelynek keretében háromszemélyes űrhajót fejlesztettek ki.
A Kennedy által kitűzött célt 1969. július 21-én Neil Armstrong teljesítette, aki az Apollo-11 utasaként első emberként lépett a Hold felszínére.
Az Apollo-11 útját még öt sikeres és egy sikertelen expedíció követte (az Apollo-13 küldetése meghibásodás miatt "sikeres kudarcnak" bizonyult).
A menetrend mindig ugyanaz volt: a hatalmas, 110 méter magas Saturn-V hordozórakéta föld körüli pályára juttatta a parancsnoki kabint, a vele összekapcsolt műszaki egységet és a holdkompot.
A Hold közelébe érve leválasztották a holdkompot, amellyel két asztronauta leszállt az égitestre, harmadik társuk eközben a parancsnoki modullal keringett a Hold körül.
A két űrhajós fémlétrán mászott le a Hold felszínére, ahol műszereket helyeztek el, méréséket végeztek, kőzetmintát gyűjtöttek, és kitűzték a csillagos-sávos lobogót.
Ezután a holdkomp külön hajtóművel ellátott felszálló fokozatával visszatértek, és dokkolás után visszamásztak az anyaűrhajóba.
A Földre a hővédő pajzzsal ellátott parancsnoki modulban tértek vissza, amely ejtőernyővel ereszkedett le Csendes-óceánra.
Az Apollo-11 űrhajósai még csak két és fél órát töltöttek a Holdon, a cél az égitest meghódítása volt. Ezután a küldetések már inkább a tudományos, főként geológiai kutatásokra összepontosítottak.
A politikai vezetés ugyanakkor - mivel a program propagandacéljait elérték - egyre kevesebb hajlandóságot mutatott a rendkívül költséges űrrepülések finanszírozására.
A NASA költségvetéséből 1970-ben az Apollo-20, a következő évben az Apollo-18 és -19 küldetésének pénzügyi keretét törölték, így az Apollo-17 lett a program tizenegyedik, egyben utolsó küldetése és a hatodik, amely leszállt a Holdra.
Az Apollo-17 parancsnoka Gene Cernan, a parancsnoki modul pilótája Ronald Evans, a holdmodulé Harrison Schmitt volt. Az űrhajó rendhagyó módon éjszaka, 1972. december 7-én helyi idő szerint éjjel fél egykor indult, a küldetés teljes ideje 301 óra 52 perc volt.
Cernan és Schmitt december 11-én landolt a Holdbéli Taurus-Littrow térségben, a Holdon mintegy 75 órát tartózkodtak, ebből 23 óra 17 percet töltöttek a holdkompon kívül, a holdautóval 35,8 kilométert tettek meg, és 113 kg kőzetmintát gyűjtöttek.
A talaj vizsgálata közben nyolc gyutacsot robbantottak fel, és megállapították, hogy a mélyről jövő hullámok terjedési sebessége nagy, azaz a Holdnak merev magja és réteges szerkezete lehet.
Égi kísérőnk felszínéről december 14-én szálltak fel, az őket a Hold körül keringve váró parancsnoki modullal történt összekapcsolás után december 19-én a Csendes-óceánon landoltak.
Ezzel véget ért az utolsó holdutazás. Az Apollo-programot az űrállomás kifejlesztését célzó Skylab váltotta. Jelenleg ugyan a világ űrügynökségei inkább a Marsra fókuszálnak, a NASA-nak azonban az egyik célja, hogy 2024-ben újra embert juttasson a Holdra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill 19:05
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők 18:05
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot 16:05
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője 15:05
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác 14:20
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját 12:20
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában 11:20
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20