Benjamin Franklin, a hóbortos tudós

Romantikus Franklin-portré

Senki ne botránkozzon meg! A derék amerikai származású filozófus, diplomata, Benjamin Franklin (1706-1790) nyilván nem volt sorozatgyilkos - jóllehet számos, meglehetősen furcsa szokással rendelkezett, ebből az egyik az volt, hogy anyaszült meztelenül üldögélt házának ablaka előtt az arra elhaladó gyalogosokat nézve. Franklin ebbéli szokását `légfürdő`-nek nevezte.

Az emberi csontokra Franklin londoni otthonának felújításakor bukkantak. A ház - ahol a polihisztor 1757 és 1775 között lakott - alagsora alatt feltárt váratlan és megdöbbentő lelet mindenféle korosztály földi hamvait tartalmazta, a csecsemőtől egészen az öregemberig. A rendőrségi vizsgálatok hamar fényt derítettek arra, hogy a csontok csupán anatómiai vizsgálatok céljait szolgálták és gyilkosságról szó nem lehetett.

Franklin veje, William Hewson - aki foglalkozását tekintve sebész volt -, iskolát működtetett a ház alagsorában, ahol a tanulók belemerülhettek az anatómia rejtelmeibe. A ház felújítását irányító közhasznú szervezet a Friends of Benjamin Franklin House igazgatója, Marcia Balisciano szerint a kor tudósai gyakran sírrablóktól szerezték be a kísérleteikhez szükséges "nyersanyagot". A keresztény Európa társadalma ekkor még nem volt eléggé érett ahhoz, hogy az emberi lélek porhüvelyét nyíltan tudományos vizsgálat tárgyává tegye.

A dolgozószobában

A csontok komoly tudományos vizsgálatokról árulkodnak. Számos koponyát megfúrtak. A kutatók szerint ebben az időben így próbálták meggyógyítani az elmebajos betegeket. A befűrészelt combcsontok pedig az amputálás jeleit mutatják.

Az alagsori gödörben higanyt és teknős csontokat is találtak. Balisciano szerint az ifjú sebész, Hewson higanyt fecskendezett be a teknősökbe azon célból, hogy adatokat gyűjtsön az emberi nyirokrendszer működéséről. Hewson végül a tudomány oltárán áldozta fel életét. 1774-ben vérmérgezésbe halt bele, amelyet valószínűleg egy boncolás során szerzett seb okozhatott.

A lyukas koponyák és szétfűrészelt csontok mellett más érdekességek is napvilágra kerültek. Franklin kandallójába egy libbenő ajtócska volt beszerelve, hogy a tüzet tápláló huzatot hatékonyabban szabályozhassák. A lépcsőházat pedig, ahol a hóbortos Franklin fel-lerohangálva testmozgást végzett, egy eddig még nem ismert, szokatlan zöld komponenst tartalmazó festékkel vonták be.

A jelek szerint Benjamin Franklin háza leginkább a tudomány, és nem a rettegés otthona volt. A londonban található épületre közel 1.4 millió dollárt fordítanak, hogy az 2005 januárjában Benjamin Franklin születésének 299-ik évfordulóján megnyissa kapuit a látogatók előtt.

John Alviti, a Pennsylvaniában található The Franklin Institute vezetője szerint a londoni csoport külön dícséretet érdemel azért, mert fölül tudott emelkedni a múlt sérelmein - az angolok szemében Benjamin Franklin áruló volt -, és alkotó energiáit arra koncentrálta, hogy Franklint a tizennyolcadik század nagyhatású tudósa, feltalálója és filozófusaként mutassa be az érdeklődőknek.