Kiszolgáltatottság, ájult csend és dermedtség jellemezte a megszállt Délvidék magyarságát
2020. július 5. 12:10 Dévavári Zoltán
1918 után a magyar közösség beilleszkedése a délszláv államba feszültségekkel és egyéni lelki vívódások sorával volt terhes. Az új államhatalom bizalmatlansággal tekintett rájuk; politikai és kulturális kezdeményezéseiket a legtöbb esetben ellehetetlenítette, iskolarendszerét felszámolta. Sokakat kiutasítottak, sok ezren kivándoroltak, olyanok is voltak, akiket kirakatperekben ítéltek el, mások pedig a párthadseregek támadásait szenvedték el.
Korábban
A kisebbségi lét sokkélménye
Az 1918 novemberében kezdődő impériumváltás szinte egyik napról a másikra alapjaiban alakította át a délvidéki magyarság korábbi életét. Az új állam: a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság a kisebbségeket, így a magyarokat is közvetlenül sújtó erőszakos és megszorító intézkedései nem sok jót ígértek a jövőre nézve.
Bár a határok ekkor még nem kerültek végérvényesen meghúzásra, s a békekonferencia is elhúzódott, az 1918 őszén és 1919-ben lejátszódó folyamatok – a szerb hadsereg bevonulását követő erőszakos cselekmények, a magyar közigazgatás és oktatási rendszer felszámolása – minden reálisan gondolkodó számára egyértelművé tette, hogy az új állapot tartós lesz, s nincs esély az addigi élet- és létkörülmények folytatására.
Az 1918 novemberétől 1920 nyaráig tartó provizórium a kisebbségi sorsra nem felkészült magyarok számára a teljes kiszolgáltatottság, az ájult csend és dermedtség, s az ezzel járó sodródás bő másfél éve volt, ahol az új hatalommal való helyenkénti – már kitörésükkor bukásra ítélt – spontán lázadások és a nemzeti ellenállás egyéni példái mellett lényegében a kivárás és a kényszerű teljes passzivitás lehetett az egyedüli, a puszta túlélést biztosító stratégia.
Magyar sajtóhang
Ilyen helyzetben 1922-ig politikai szervezkedésre sem kerülhetett sor, amihez az is hozzájárult, hogy a magyarok lényegében csak ebben az évben léphettek be a királyság állampolgári jogkötelékébe. A kisebbségi politizálás mozgásterének a kialakítására és a kulturális élet felélesztésére a magyar lapok 1920-ban történt újbóli engedélyezése után nyílt lehetőség.
A Fenyves Ferenc tulajdonában lévő szabadkai Bácsmegyei Napló hasábjain láttak először napvilágot a politikai szerveződéssel kapcsolatos első vezércikkek, a leendő Magyar Párt követendő stratégiájának elképzelései. Itt vázolta fel a magyar kisebbséggel kapcsolatos meglátásait Jászi Oszkár, s határolódott el végérvényesen Károlyi Mihály politikájától és a 133 naptól, ennek az újságnak a hasábjain szállt vele polémiába a kisebbségi szervezkedés kérdésben a lap főszerkesztőjévé váló egykori októbrista emigráns, Dettre János, és itt jelentek meg Gráber Lászlónak a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kisebbségi politikáját szakavatottan elemző, bíráló írásai.
Az ájult tétlenség és a meddő cselekvésképtelenség kezdeti időszakában, de később is a Bácsmegyei Napló – akárcsak a korszak többi magyar napilapja, a Délbácska, a Torontál és a Hírlap – a magyarságot ért sérelmek rendszeres publikálásának és dokumentálásának a színtere volt, de ezek a sajtótermékek biztosították a kisebbségi irodalom és kultúra szárnypróbálgatásainak az első fórumát is.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. nyári számában olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
- Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
- Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
- Rövid életű diplomáciai közeledést hozott Izrael és Egyiptom között Camp David
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap