Ügynökbotrány Németországban

arcára fagyott

Lothar Bisky neve megtalálható azokban az aktákban, amik 12 év után újra visszakerültek német földre. Csakhogy az eltelt néhány esztendő alatt megváltozott Németországban ma már nem cseng olyan jól a Rosenholz fedőnév.

Biskyről már eddig is sejtették, hogy volt némi köze az egykori keletnémet titkosszolgálathoz, de csak most tudták egyértelműen bizonyítani azt, hogy meglehetősen komoly szerepet játszott a pártvezér a kommunista éra idején.

Bisky természetesen mindent tagadott. Kezdetben - néhány évvel ezelőtt - azt állította, hogy semmi köze nem volt a Stasihoz. Nem volt álneve, és ebből kifolyólag nem is dolgozhatott a Szervezetnek. Aztán amikor rebesgették, hogy esetleg mégis, akkor azzal magyarázta a bizonyítványát, hogy a listán való szereplés nem bizonyítja még az ügynöki munkát. A most napvilágra került adatokból azonban egyértelműen kitűnik, hogy Bisky nem csak Rosenholtz, hanem Bienert, valamint Klaus Heine álnéven is küldözgetett jelentéseket 16 éven keresztül - "mint megbízható és azonnal bevethető elvtárs".

A pártvezér persze még mindig nem hajlandó beismerni múltját, de - amint azt Hubertus Knabe, vezető német történész és Stasi-kutató mondja - most már kár tagadnia, hiszen a papírokon ott van feketén-fehéren: ügynök volt.

Knabe mellesleg nem érti, hogyan vehetett részt Lothar Bisky ilyen múlttal abban a két évvel ezelőtt felállított bizottságban, amely éppen azért jött létre, hogy kiderítse: vajon a német közlekedési miniszter, Manfred Stolpe ügynök volt-e, vagy sem? (Stolpe-t végül tisztázták a vádak alól.)

Biskynek most nagyon össze kell szednie magát, mert három héttel ezelőtt választották meg ismét a párt elnökévé. A régi-új elnök ígéretet tett arra, hogy elmozdítja a PDS-t a jelenleg igen csekély, alig 3 százalékos támogatottságról, és visszakerülnek a Bundestagba. Többen azonban úgy vélik, hogy ilyen tények után Biskynek le kell vonnia a megfelelő konzekvenciát, és abba kéne hagynia az aktív politizálást.