„Hétféle bajra hasznos” – illusztris gyógyfürdők a polgári Magyarországon
2018. október 13. 08:36
„A francia betegségre és más hétféle bajra hasznos. E fürdő használatának szabálya az, hogy mikor a test egészen vörös lesz benne, ki kell menni belőle s magát melegen kell tartania” – olvashatjuk Evlija Cselebi török történetíró feljegyzéseit a mai Gellért gyógyfürdő helyén akkor álló török létesítményről.
Korábban
Magyarország fürdőkultúrája – amelynek napját október 10-én ünnepeltünk – az átfogó történelmi ismeretekre könnyen rávetíthető. A rómaiak technikai fejlettsége jól ismert, a Kárpát-medence gyógyvizes forrásait is ők fedezték fel először és használták fel azokat számos nyilvános fürdő építéséhez. A „sötét középkorban” a fürdés nem tartozott a mindennapi ember rutinjához, és a magyar államalapítástól az ország három részre szakadásáig a forrásvizek nyújtotta előnyök és élvezetek az uralkodó réteg privilégiumát képezték. A törökök aztán – akárcsak a rómaiak – magukkal hozták a fürdés kultúráját is, és pompás építményeket emeltek a forrásaink fölé.
Ezután csak a felvilágosodás során fedeztük fel újra – ezúttal mi, magyarok – hazánk gyógyvizei adta lehetőségeket, és ennek megfelelően az orvostudomány volt az ágazat fellendítője. A Fortepan képgyűjteményével nagyjából ott vesszük fel a fonalat a történetben, amikor már a budapesti várostervezés felhúzta az azóta is látványosságnak számító fürdőklasszisok épületeit (mint a Gellért vagy a Széchenyi) és ezek a létesítmények a társasági élet, a gyógyítás, a szórakozás és a kikapcsolódás kedvelt helyszínévé váltak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről tegnap