Székelyföldön kezdődött a margitszigeti zenélő kút kétszáz éves története
2018. október 2. 11:52 MTI
83 éve, 1935. október 2-án kezdték építeni a Margitszigeten a zenélő kutat, amelyet a következő év nyarán adtak át a nagyközönségnek. A híres látványosság Bodor Péter székely ezermester marosvásárhelyi kútjának pontos másolata.
Korábban
Bodor Péter a marosszéki Erdőszentgyörgyön született 1778-ban egy református lelkész "elmebajos" leánya és egy süketnéma szolgalegény viszonyából. Asztalosinas lett, fafaragásainak hamarosan az egész falu a csodájára járt. A marosvásárhelyi református kollégiumban tanult, majd a bécsi politechnikumot is látogatta, ahol a géptanban képezte magát. 1815-ben visszatért Erdélybe, és mezőgazdasági gépeket, öntözőberendezéseket, vízi- és szélmalmokat, pompás hangú orgonákat készített. Marosvásárhelyen olyan hidat épített a Maroson, amelyhez csak faszeget használt, házának udvarán saját kezével gyártott szerkezetekkel benépesített vidámparkot nyitott. Virtusból bankóhamisító gépet is szerkesztett, amiért majdnem halálra ítélték, végül hosszú börtönbüntetést kapott.
1822-ben építette fel Marosvásárhely főterén muzsikáló kútját. A régi kőkút medencéjére kör alaprajzú, magasított fafelépítményt készített, ahová két íves lépcső vezetett fel, az emelvényre karcsú faoszlopokon nyugvó, félgömb alakú kupolával fedett pavilon került. A kupolában helyezte el az órát és a zenélő szerkezetet, amelyeket a facsövön érkező víz hajtóereje működtetett, a víz az alsó falazat oldalán elhelyezett kifolyókon távozott. Az idő múlására a kupola tetejére állított Neptun-szobor figyelmeztetett, amely a nap állását követve 24 óra alatt egyszer körbeforgott, szigonyával mutatva a pontos időt, a zenélő szerkezet pedig hatóránként eljátszott egy-egy dalt.
A szobrot 1836 decemberében egy hóvihar ledöntötte, és tönkrement a zenegép is. A börtönből megtörten szabadult Bodor az újjáépítést nem vállalta, kerülte az embereket, önbizalma odalett. Kibéden még épített orgonát, majd a szabadságharc idején gyutacsgyárat üzemeltetett, sőt egy újfajta gyutacsot is feltalált. 1849 augusztusában Kolozsvárott éppen ezt a találmányát akarta bemutatni, amikor meghalt. Kútja maradványait 1911-ben lebontották, helyén ma ortodox templom áll. Az 1930-as években Teleki Domonkos gróf sugalmazta a budapesti városvezetésnek a marosvásárhelyi kút másolatának felállítását, javaslatát anyagiakkal is megtámogatta. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa Páll Andor gépészmérnök és Jankó Gyula építész tervei alapján építtette meg 1935-1936-ban a Bodor-kút pontos mását a megmaradt dokumentumok felhasználásával, a kupolán álló Neptun-szobrot Ohmann Béla készítette. Az eredeti dallamot azonban nem sikerült fellelni, s az óránként megszólaló orgonát víz helyett villany működtette.
A hamar népszerűvé vált kút a második világháborúban súlyosan megsérült, csak 1954-ben állították helyre Pfannl Egon tervei alapján, „hangját” viszont csak az 1997. évi, T. Papp Melinda tervei szerint végzett újabb rekonstrukció során nyerte vissza. A középkori magyar dallamokat lanttal és dudával felidéző zenét Csányi Attila állította össze, minden órában más-más variáció hangzik fel. Emellett minden fél órakor négyharsonás szignál szólal meg, minden háromnegyed órakor rövid ismertető hangzik el a kútról. A kút földszintjén elhelyezett három tordasi vörös mészkő falikútból a nappali órákban - a téli hónapok kivételével - ivóvíz folyik. A legutóbbi felújítást 2014-ben végeztette el a műemléken a fővárosi önkormányzat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 20:20
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap