Földrengés hozott felszínre egy azték templomot Mexikóban
2018. július 13. 14:27 MTI
Egy ősi templom maradványainak felfedezéséhez vezetett el a tavaly szeptemberi közép-mexikói földrengés egy azték piramis belsejében. A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) szakemberei akkor bukkantak rá a templomra, amikor radarkészülékkel vizsgálták át a Morelos tagállambeli Cuernavacában lévő azték régészeti lelőhely, Teopanzolco piramisát a földrengés okozta szerkezeti károk után kutatva.
Korábban
A piramisban felfedezett templom, amelyet Tlaloknak, az azték esőistennek szenteltek, a régióban egykor élő tlahuica törzshöz tartozott. Az INAH régésze, Bárbara Koniecza szerint a földrengés következtében "a piramis szerkezetének központi része jelentősen átrendeződött".
A legnagyobb károk az építmény tetején keletkeztek, ahol Tlalok templomának felfedezése előtt már két másik templomot is feltártak a régészek, ezek egyikét az azték mitológia főistenének, a háború és a nap istenének, Vicilopocstlinak emelték, a másikat pedig ugyancsak Tlalok esőistennek.
„Mindkét szentély alja megsüllyedt, amitől meglehetősen instabillá váltak.” - mondta Koniecza. A már ismert szentélyeknél régebbi, rejtett építményt a megdőlt templomok statikai vizsgálata közben fedezték fel a templomok alatt. A földrengés nyomán előkerült templomról úgy vélik a szakemberek, hogy nagyjából 1150-ből származhat és körülbelül hat méter hosszú, négy méter széles lehetett. A maradványok mellett agyagedény-töredékeket és egy tömjéntartót is találtak, amelyek ugyancsak a tlahuica törzshöz tartoztak.
A kutatók szerint a törzs több tucatnyi apró városállamot alkotva élt egykor a mai Morelos tagállam területén és Koniecza szerint bevett gyakorlat volt náluk, hogy ráépítettek a régi templomokra. A Teopanzolco lelőhely központi épületei a 13. századból származnak. Tlalok az azték mitológiában az eső, a mennydörgés és a jó termés istene, minden ehető növény ura. Az azték felfogás szerint jóságos isten, de árvízzel, aszállyal, jégesővel, faggyal és villámcsapással kárt is tud okozni.
Ő sújtotta az embereket reumával és vízkórral. Ezért a reumások, vízkórosok, a villámcsapás miatt elhunytak, valamint a vízbe fulladt emberek Tlalok égi palotájába kerültek, ahol nagy bőségben állt rendelkezésükre víz, étel és virág. Tavaly szeptember 19-én a Richter-skála szerinti 7,1-es erősségű földrengés rázta meg Mexikó középső részét, 369 ember halálát okozva.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 20:20
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap