A világ 7 új csodája

2003. június 24. 11:00

Bő kétezer év elteltével az UNESCO 1999-ben szavazást kezdett arról, hogy a mai kor embere mit tart a világ hét új csodájának. Egyelőre a Kínai Nagyfal vezet toronymagasan, második a tibeti Potala Palota. Bronzérmes a római Kolosszeum. És amik még benne vannak a hétben: a mexikói Chichén Itzá, az indiai Taj Mahal, a Húsvét-szigetek, és a pisai Ferdetorony.

Az új csodák

Kína
Az ókor hét csodájából már csak a gízai piramisok állnak, a többi már a múlté. A The New Seven Wonders projekt azzal a céllal jött létre, hogy több mint kétezer esztendő múltával – ezúttal az Internet adta lehetőségeket kihasználva – az emberiség maradandó létesítményeiről szavaztassa meg a Föld lakóit. Arról, hogy a ma élők mit tartanak a világ legújabb hét csodájának.

Kizárólag olyan építészeti létesítményekre lehet szavazni, amelyek eredeti és művészi formájukban még ma is láthatók – mondta Bernard Weber, a kezdeményezés egyik atyja. A svájci filmproducer fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a szavazásnak semmi más célja nincsen, mint az, hogy ráirányítsák a világ polgárainak figyelmét a legfontosabb és legértékesebb világörökségekre. „Nem fordulhat elő még egyszer az, ami történt az ókor hét csodájából hattal, tudniillik megsemmisültek. A természet – a földrengések, az árvizek, a tűzvész – rombol, és sajnos az ember is van olyan buta és primitív, hogy saját maga is megsemmisítse ezeket az örökségeket.” Ennek ellenére a gízai piramisok ki vannak zárva a voksolásból, mivel azok már az ókori listán szerepeltek.



Az ókori világ hét csodája
Már a hellénizmus korától fogva számon tartották az antik világ hét legnagyszerűbb és legmonumentálisabb építészeti és művészeti alkotását. A Kr.e. II. századból származó legrégibb és legismertebb összeállítás Antipatrosz, görög költő és utazó jóvoltából maradt fenn: 1. Babilon falai, 2. a Pheidiász által arany-elefántcsont technikával készített Zeusz-szobor Olümpiában, 3. a Szemirámisznak tulajdonított babiloni függőkertek, 4. a Rhodoszi kolosszus, 5. a Memphisz melletti piramisok, 6. a halikarnasszoszi Mauszóleion, 7. az epheszoszi Artemisz-templom.
Tibet
Jelenleg 25 épület, ember alkotta létesítmény áll versenyben, ami még 828 napig tart. Eddig több mint 13 millió szavazat érkezett a központba a Föld 200 országából. Utolsó helyen a velencei Dózse Palota található, de benne van a legtöbb szavazatot kapott 25-ös csoportban a Golden Gate, a barcelonai Sagrada-templom, a jordániai Petra, az amerikai Empire State, a granadai Alhambra, az Eiffel-torony, Versailles és a Kreml is. Első helyen áll a Kínai Nagyfal, amit az eddig beérkezett szavazatok alapján a voksolók 11 százaléka jelölt meg.

UNESCO ide, emberiesség oda, most mégis áll a bál a szavazás körül, mert a kínaiak partizánakcióba kezdtek. Hat hónappal ezelőtt e-mailek ezrei lepték el a kínai postaládákat. Az elektronikus levelekben rejlő felhívások arra kérik a címzetteket, hogy hazafiság címén szavazzanak a mai Kína két nagy büszkeségére: a Kínai Nagyfalra és a tibeti Potala Palotára. A mozgalom, úgy tűnik, elérte célját, mert a 13 millió szavazatból az eltelt fél évben 45 százaléknyi voks jött Kínából és Hong Kongból. Az ázsiai ország érdeklődése a szavazás iránt főként az utóbbi hetekben élénkült meg: az utolsó egy hónap szavazatainak 65 százaléka Kínából, 16 százaléka pedig az egykori brit gyarmatvárosból érkezett.



Róma
Az egyik elcsípett kínai e-mail betyár – miután felhívták, és megkérdezték tőle, hogy miért küldött szét 300 olyan elektronikus levelet, amelyekben nyomatékosan felhívta ismerősei, barátai figyelmét, hogy mire szavazzanak - a legnagyobb lelkinyugalommal magyarázta ki tettét.

„Semmi lelkiismeret-furdalásom sincs – válaszolta a neki szegezett kérdésekre Dickson Jen, hong kongi ékszerész -, hogy elküldtem ezt az üzenetet. És különben is, ez csak nagyon gyengén kötődik a nemzeti büszkeséghez, hiszen itt arról van szó, hogy ha nem kerül be az első hétbe legalább az egyik kínai vonatkozású létesítmény, akkor az nagyon nagy szégyen lenne nekünk, az egész kínai nemzetnek.”

A szavazás már csak azért sem babra megy, mert a legjobban szereplő helyek anyagi támogatásban részesülnek. Az állagmegóvásra, dokumentálásra kapható pénzösszeg első kedvezményezettje a bamiyani két Buddha-szobor. Ezeket még a tálibok rombolták le Afganisztánban 2001-ben. Arra a renoválásra 13 ezer eurót sikerült összekalapozni.

Az UNESCO célja, hogy a szavazás végére legalább 60 millió voks érkezzen, ami a Föld jelenlegi lakosságának 1 százaléka. Eredetileg 2000-ben ért volna véget a szavazás, de annyira kevés szavazat jött, hogy kénytelenek voltak meghosszabbítani 2002-ig. Mivel akkorra sem gyűlt össze a „reprezentatív” eredmény, az új határidő 2005 lett.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma