Szarmata családi sírt tártak fel Monor határában
2016. december 1. 14:32 MTI
A Monor határában fekvő régészeti lelőhelyen egy Kr. u. 2-3. századi temető harminc sírját tárták fel a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ munkatársai, akik a sírokban az Alföldet a római korban benépesítő, keleti eredetű szarmaták emlékanyagát találták meg.
Korábban
Az M4-s gyorsforgalmi út M0-s autópálya és Cegléd közötti szakaszának építését megelőzően a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. régészeti feltárások elvégzését rendelte meg a kiemelt közlekedési infrastruktúra beruházások régészeti előmunkálatait koordináló Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központtól - olvasható a központ csütörtöki közleményében. A feltárt temető több sírját a szarmatákra jellemzően körárok veszi körül. A régészek az elhunytakat a szarmata hagyományok szerint hátukra fektetve, nyújtott helyzetben, a túlvilági útra melléjük helyezett ételmellékletek edényeivel, markukba érmekkel, testükön az öltözet különböző elemeivel és ékszereikkel találták meg.
Az egyik, körárokkal határolt területen három egymással párhuzamosan fekvő sír került elő. A középsőt valaha kirabolták, így csak néhány csontszilánk maradt meg, a tőle nyugatra fekvő sírban egy gyermek feküdt, lábfejénél edénnyel, mellkasán bronz fibulával, azaz ruhakapcsoló tűvel. A harmadik sírba egy felékszerezett asszonyt temettek el, akinek mellkasán egy aranyozott bronz korongfibula került elő, hosszú ruhájának láb felöli szegélyét pedig sűrűn üveggyöngyökkel varrták ki.
A lába mellé egy bronzveretekkel díszített ládikát helyeztek. A három sírban valószínűleg egy család tagjai feküdtek, akik vagy nagyjából egy időben haltak meg, például betegség vagy egy járvány miatt, esetleg a szokásossal ellentétben nem személyenként külön körárokkal határolt területre temették őket, hanem családi parcellát hoztak létre.
A sírcsoporttól nem messze egy 3-4. századi női sír észak-déli tájolású töredékes váza is napvilágot látott. Érdekessége, hogy a sír közepén, a medence helyén egy második koponyát helyeztek el. A felső koponyán egy nagy ezüst vagy bronz lemezből készült kúp alakú korongfibula volt, amelyet borostyán gombbal díszítettek. Két spiráldíszes római stílusú fülbevalót viselt egykor, nyakát fonott bronz nyakperec díszítette. A lábaknál a bronz karikából készült lánc a csizma éke volt, derekánál borostyán, karneol és üvegpaszta gyöngyök.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka tegnap
- Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát tegnap
- Honvédemlékművet avattak a Fiumei úti sírkertben tegnap
- A Nílus egy mára eltűnt mellékága mentén épülhettek a piramisok tegnap