Megfejtették a szárnyas szörny rejtélyét
2015. augusztus 24. 15:02
Az utahi Fekete Sárkány-kanyonban található ősi sziklarajzot övező rejtély évtizedek óta izgalomban tartja a kutatókat és a lelkes amatőröket, akik közül néhányan a vörös színű rajzolatokban ember- és állatalakokat, olykor pedig szárnyas szörnyeteget vagy pedig egy pteroszauruszt (szárnyas gyík) fedeztek fel. A titok most megoldódni látszik.
Korábban
A legutóbbi kutatás szerint az ominózus piros festményt öt különálló képre lehet szedni: a falfestményen látatunk egy nagyobb személyt, egy kisebb emberalakot, egy bárányt, egy kutyát, valamint egy különös figurát. Paul Bahn amerikai régész szerint bizonyosan kizárható, hogy a rajzolat egy, a kréta időszak végén kihalt őshüllőt ábrázolná.
A Canyonlands Nemzeti Park területén a sziklába vésett rajzokat a fremonti kultúra tagjai készítették, akik hozzávetőlegesen i. sz. 1-1100 között éltek a helyszínen. A különleges stílusban készített, absztraktnak nevezhető műalkotások hosszúkás, kerek fejű embereket ábrázolnak, akiket állatok (kutyák, macskák, borzok, medvék, stb.) vesznek körül.
A műalkotásokat 1928-ban amatőr kutatók fedezték fel, s szinte azonnal elkezdődött a vita a „szárnyas szörnyetegről”. 1947-ben John Simonson (ő nevezte először „furcsa madárnak”) krétával tette láthatóvá az ábrák körvonalait, ami akkoriban általános gyakorlat volt, ma már azonban tilos, hiszen súlyosan károsítja a leleteket. A képre ránézve különösnek tűnhet, hogy miért hitték a kutatók, hogy egy őshüllőt látnak, azonban a kréta egybemosta az alakokat, amely így egy darab pteroszauruszszerű lényre hasonlított.
A krétával történő lenyomatkészítés tehát a különös alak értelmezésére nagy hatással volt; Polly Schaafsma, a sziklarajzok egyik elismert szakértője 1970-ben éles fogakkal bélelt csőrt látott benne, míg kilenc évvel később Francis Barnes geológust egy pteroszauruszra emlékeztette a rajz. Különös egybeesés, hogy a 228-66 millió évvel ezelőtt élt repülő őshüllő fosszíliáit valóban felfedezték a régióban.
Néhány kreacionista (teremtéskutató) szerint a festmény valóban egy pteroszauruszt ábrázol, amelyet a utahiak élőben is láttak, és ez alapján festették meg. Mások nem csupán a hüllő családját, hanem a nemét is „meghatározták”, szerintük a 12 méteres szárnyfesztávolságú Quetzalcoatlus northropit láthatjuk a képen. (Néhány kreacionista szerint a Föld nem 4,5 milliárd, hanem csupán néhány ezer éves, és volt olyan időszak, amikor az emberek és az őshüllők párhuzamosan, egymás mellett éltek.) A legtöbb kutató azonban elveti ezeket a szélsőséges nézeteket, hiszen a 19. századig az ember igen keveset tudhatott a dinoszauruszok létezéséről.
„Az ősi amerikai művészetnek spirituális jelentése van, a képek minden bizonnyal vallási témájúak, és néhány valóban misztikus” – magyarázta a LiveSciencenek Benjamin Smith, a Nyugat-ausztráliai Egyetem kutatója. Hozzátette: nem csupán valós lényeket ábrázoltak, sokuk természetfeletti lehet, ám bizonyosan nem dinoszauruszok.
Bahn és kollégája, Jean-Loïc Le Quellec francia kutató az Antiquity című tudományos folyóirat augusztusi számában beszámoltak, hogy a legmodernebb technikákkal, mint például a röntgen alapú fluoreszcens készülékkel vizsgálták meg a rajzokat. Az ún. DStretch nevű eljárás során a lefotózott alakokat a számítógép segítségével megtisztíthatják a felesleges színektől, például a később felvitt krétától, meghatározhatják a festmények eredeti színeit (jelen esetben ez a szín az okker volt), valamint olyan színeket is fel lehet vele fedezni, amelyet szabad szemmel már lehetetlen lenne észrevenni. A fenti képen is látható eredményen öt darab alakot különítettek el egymástól (korábban a kréta miatt egybemosódtak), a „szárnyas hüllő” egyik szárnya valójában két darab kis négylábú állat, a „fej” és a „csőr” pedig egy ember igen vékony lábai.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.