A véltnél jóval kisebb flottával vágott neki V. Henrik az agincourt-i ütközetnek
2015. augusztus 5. 14:05 MTI
V. Henrik angol király az eddig feltételezettnél lényegesen kisebb flottával rendelkezett a százéves háború egyik döntő ütközetében, az 1415. október 25-én Calais közelében megvívott agincourt-i csatában - erre a következtetésre jutottak a Southamptoni Egyetem kutatói.
Korábban
A kutatásról a brit tudósok a csata közelgő 600. évfordulója tiszteletére Háború a szárazföldön és a tengereken címmel megrendezett southamptoni konferencián számoltak be. A 12 ezer katonát szállító angol flotta 1415. augusztus 11-én hajózott ki Solentből és a mai Le Havre mellett lévő Chef de Caux felé vette az irányt.
A több mint két hónappal később megvívott ütközetben, amelyben az angolok bravúros győzelmet arattak a többszörös túlerőben lévő franciák ellen, a szigetországi csapatokat V. Henrik (1413-1422) vezette, míg ellenfeleik Charles d'Albret főhadparancsnok és Jean La Maingre marsall irányítása alatt harcoltak. Az általánosan elfogadott becslések szerint az angol flotta másfélezer hajót számlált. Craig Lambert, a Southamptoni Egyetem adjunktusa a korabeli kincstári beszámolókat áttanulmányozva úgy véli, hogy V. Henrik legfeljebb 650 hajóval rendelkezett.
A brit történész ugyanakkor cáfolta azokat a nézeteket, amelyek szerint a hajóhad túlnyomórészt külföldi hajókból állt, kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy gerincét angol hadihajók alkották. Emellett Craig Lambert azt is bizonyította, hogy a flotta szerepe nem korlátozódott a csapatszállításokra. A hajóraj egy sor gondosan megtervezett műveletet hajtott végre az angol partvidék megvédése és a gyülekező seregek biztonságának érdekében." A történészek általában alábecsülik a hajóraj szerepét. Kutatásaimmal a tengeri műveletek tényleges méreteit és jelentőségét kívántam feltérképezni" - fogalmazott a brit történész.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap