Rejtély, miért hagyták el a rómaiak a gazdag hispániai aranybányát
2014. november 21. 16:48 MTI
Római aranybányát fedeztek fel lézeres távérzékelési technológia, a LIDAR segítségével Spanyolországban, León tartományban. A régészeti kutatási programról a Journal of Archaeological Science című folyóiratban számoltak be a Salamancai Egyetem kutatói.
Korábban
A León tartományban lévő Las Médulas a Római Birodalom legfontosabb aranybányája volt, ahol az i. e. 1. századtól kétszáz éven át folyt a kitermelés. A feltételezések szerint azonban a rómaiak a nemesfémet a környéken másutt, például az Eria folyó völgyében is bányászták. E hipotézis alátámasztására a Salamancai Egyetem kutatói a LIDAR-technológiát alkalmazták.
A lézerszkenneres letapogatás (Light Detection and Ranging) digitális domborzatmodellek előállításának jelenleg legelterjedtebb távérzékelési módja. A jellemzően repülőgépre vagy helikopterre szerelt műszer másodpercenként több ezer lézersugár kibocsátásával igen rövid idő alatt nagy területek pásztázására képes. Egyik legnagyobb előnye, hogy belát a növényzettel borított területek alá is. Így sikerült felfedezni az ókori aranybányát, valamint a rómaiak által az i. e. 1. században kiépített komplex hidraulikai rendszert, csatornákat, tározókat, amellyel a bánya vízellátását biztosították - olvasható a ScienceDaily hírportálon.
"Az Ibériai-félsziget észak-keleti részén fekvő folyóvölgy rendkívül fontos szerepet játszott a birodalom aranybányászatában" - hangsúlyozta Javier Fernández Lozano, a tanulmány társszerzője, a Salamancai Egyetem geológusa, aki a rómaiak által elvégzett munkálatok hatalmas méreteit érzékeltetve rámutatott, hogy még a folyót is elterelték.
Ismertetése szerint a római vízmérnökök nagy valószínűséggel az ókori egyiptomiak vízszállítási és tárolási megoldásait hasznosították, amelyeket sok évszázadon át eredményesen alkalmaztak Észak-Afrikában. A spanyolországi technológiák megismerhetők idősebb Plinius (i. sz.23-79) római író és polihisztor leírásaiból, aki Hispania Tarraconensis tartomány procuratoraként felkereste az aranybányákat.
Javier Fernández Lozano a további kutatási terveket taglalva elmondta, hogy többet szeretnének megtudni a Római Birodalom ásványbányászatáról. A LIDAR-technológia segíthet megoldani több ókori rejtélyt is, például választ adhat arra a kérdésre, hogy a rómaiak, akik a végletekig kiaknázták a lelőhelyek ásványkincseit, miért hagyták el egyik napról a másikra a gazdag hispániai aranybányát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap