Kidudorodott az ér az egyiptomi múmia koponyáján
2014. október 3. 10:54
Spányol régészek egy eddig még csak nagyon kevés esetben látott jelenséget fedeztek fel egy egyiptomi múmia koponyáján: agyi ereinek lenyomatai átütöttek a koponyacsont külső részére.
Korábban
A szakértők előzetes becslései szerint a mumifikált ember kétezer évvel ezelőtt, valamikor i. e. 550-150 között élt. "Ez a legidősebb ismert mumifikálódott érlenyomat" - mondta Albert Isidro a LiveScience-nek. A múmiát 50 másik mellett még 2010-ben fedezték fel az ókori Nehenben (a mai Kóm al-Ahmarban), a város déli részén feltárt nekropoliszban. Hogy mi okozta a mai is jól látható, a kutató szavaival élve "tökéletes anatómiai részletek" fennmaradását, még kutatják, ám valószínűleg a mumifikálási folyamat során használhattak valamilyen nem megszokott tartósítószert, amelyet a koponyacsont belsejére vittek fel.
A kutatók szerint a lenyomatok a központi idegrendszer (agy) külső védelmi burkának, vagyis az agyhártyának a vérerei. "Ez egy igazán figyelemreméltó és érdekes eset" - kommentálták a felfedezést a szakértők a Cortex című folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A W19 katalógusszámú múmia konzerválására a szakértők szerint első ránézésre a szokásos anyagokat használták, s viszkózus olajba áztatott vászonnal vonták be. Úgy vélik, a koponya külső részén található érlenyomatok nagy mennyiségű tartósítószer jelenlétére utalnak. A "kidudorodás" valószínűleg a középső agyhártyai verőér (arteria meningea media) lenyomata lehet.
Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy az elhunyt tényleges agyhártyájának egy része még mindig jelen van a "tartósítószer-koktél" legkülső rétegében, magyarázta Isidro. Hogy kiderítsék a választ, először dehidratálják a szöveteket, majd mikroszkopikus vizsgálatoknak vetik alá a sejteket.
A ma már jól ismert mumifikálás során eltávolították az elhunyt agyát - általában az orron keresztül egy drótszerű, kampós eszközzel. Ezt követően kitisztították a koponyát, majd megtöltötték különböző konzerváló anyagokkal, amelyek között a kutatók kátrányt is találtak. Az eljárás után viszonylag kevés esély volt, hogy bármilyen agyi szövet érintetlen maradjon a koponyában, fejtette ki Isidro. Az elhunyt maradványain tehát valamilyen szokatlan dolog történhetett a mumifikálás során, elképzelhető, hogy a balzsamozók hibáztak.
A kutatók még csak találgatni tudnak a különös jelenség okairól: az egyik lehetőség, hogy a hiba folytán a hőmérséklet, a savasság vagy a tartósítószerek minősége lényegesen más feltételeket teremtett, mint a nekropolisz többi múmiája esetében. Agyszövetet ritkán lehet felfedezni a mesterségesen mumifikált maradványoknál, nem úgy azoknál a holttesteknél, amelyeket a természet konzervált. Például Európa legrégebbi múmiája, Ötzi esetében megmaradt néhány agyszövet, amelyek fontos információkat őriztek meg a jégember halálának körülményeiről.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.