2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Jóval nagyobb a Stonehenge, mint eddig gondoltuk

2014. augusztus 27. 17:01

Nagy-Britannia leglátogatottabb régészeti látványossága még ma is teli van titkokkal. Csak találgatások vannak rendeltetéséről, sőt arról is, hogy mikor népesült be a neolitikum kori emlékmű helyszíne. Egy brit és osztrák szakértőkből álló kutatócsoport radarral és háromdimenziós lézerrel nézett be a koncentrikus kőkörök és annak közvetlen közelében található földterületek alá, ahol különös eredményekre bukkantak.

Vince Gaffney régész vezetésével négy éve tart az az osztrák és brit kutatók közreműködésével zajló projekt (Stonehenge Hidden Landscapes Project), amely a Stonehenge körüli több mint 10 négyzetkilométernyi terület földalatti felmérésére vállalkozott. A most közzétett eredmények - Gaffney megfogalmazása szerint - megdöbbentőek. A legismertebb brit régészeti látványosság közvetlen közelében lévő földterület alatt 15 darab eddig ismeretlen, késő neolitikus maradványra bukkantak: elrendezett kőtömböket, henge-eket (kör alakú földsáncok), árkokat, valamint töltéseket azonosítottak a szakértők a háromdimenziós képeken.

Gaffney szerint a Stonehenge körüli területen az eddig gondoltnál jóval korábban, már az i. e. 9. évezredben is folyt emberi tevékenység. Míg korábban úgy vélték, a különleges helyszínen évente csupán néhányszor találkoztak a brit törzsek képviselői, a legújabb kutatások szerint akár folyamatosan is lakott lehetett a terület. Az eredmények azt mutatják, hogy sokkal több kőkorszaki építmény tartozott egykoron a Stonehenge-hez, mint eddig gondolták. Azt azonban már eddig is tudtuk, hogy a koncentrikus kőkörök nem egyedülálló emlékek voltak, hanem egy kis területen belül több neolitikus építmény is tartozott hozzá.

A leleteket eddig még csupán magnetométerek, valamint radarok segítségével észlelték a szakemberek, ám a kutatók szerint lassan eljön az idő, amikor ásót kell ragadniuk. "A világ egyik legtöbbet tanulmányozott régészeti emléke körüli terület sohasem lesz a régi, a felmérések mindent meg fognak változtatni" - mondta a Smithsoniannek Gaffney, aki szerint még ma sem tudhatjuk, hogy a Stonehenge főként vallási funkciókkal bírt-e, esetleg gyűlések helye, netán temető volt, vagy egy gyógyító képességekkel rendelkező földről van-e szó.

"Alig tudunk valamit biztosan. Annyit azonban igen, hogy temettek el körülötte embereket, a több tonnás kövek csillagászati szempontból vannak elrendezve, az állati csontok kémiai analízise pedig azt mutatja, hogy a jószágok a közelből származnak, nem úgy, mint az a több ezer ember, akik száz kilométereket utaztak, hogy megláthassák a rejtélyes kőköröket. Máig nem tudjuk, miért" - tette hozzá. Az egyik legnagyobb rejtély pedig az, hogy mi módon hozták a több mint 200 kilométerre lévő Észak-Walesből az egyenként 4-8 tonnás köveket.

A titokzatos kőhalmok már az újkor emberét is érdekelték, s több földmunkát is végeztek a helyszínen: 1620-ban Buckingham hercege kezdett el ásni a Stonehenge közepén - ekkor még nem gondolták, hogy őskori eredetű helyszínen állnak. A herceg emberei a remélt kincs helyett csupán szarvasmarha és egyéb állatok koponyáit, valamint elszenesedett fadarabokat hoztak a felszínre. Később a Királyi Haditengerészet kapitánya rendelt el ásatást, amelynek szintén nem lett túl sok tudományos hozadéka. Radiokarbonos vizsgálattal a helyszínt először 1952-ben a későbbi Nobel-díjas Willard Libby kémikus analizálta, aki i. e. 1848-ra (+/- 275 év) datálta a Stonehenge-t. Ez az időpont azóta már finomodott, s tudjuk, hogy i. e. 2500 körül építették a kőköröket. 2003-ban pedig egy közeli települést fedeztek fel, ahol valószínűleg az építtetők éltek.

A legújabb projekt a benne résztvevő kutatók szerint abban különbözik az eddigiektől, hogy nem az elméletgyártásra, hanem a tényekre összpontosít. A kutatás Vince Gaffney és öccse, Chris Gaffney geofizikus (mindketten a Bradfordi Egyetemen tanítanak) GPS-szel vezérelt magnetométeres felmérésével kezdődött, majd később csatlakozott hozzájuk az osztrák Ludwig Boltzmann Institut szakértőgárdája is.

A projekt számos, eddig nem ismert részletet tárt fel a Stonehenge múltjából, amelyre Nagy-Britannia leglátogatottabb régészeti helyszíne alatt bukkantak. Gaffney szerint a legnagyobb felfedezés egy négy és fél méter átmérőjű gödör, amely ma egy méterrel a föld alatt található. A szakértő úgy véli, mérete miatt nem gyakorlati haszna lehetett, hanem rituális célból ásták ki. Ráadásul, ha húzunk egy képzeletbeli vonalat a Heel Stone-nak nevezett, 4,6 méteres kő és a gödör között, annak meghosszabbítása pontosan a napfelkelte pontjára mutat.

A radarok segítségével egy másik földalatti gödörre is rábukkantak, amely pedig a napnyugtát jelölte. A két, talán rituális tüzek gyújtására használt gödör a Stonehenge-től távolabbi, ún. Cursus-sáv (a Stonehenge közvetlen szomszédságában található 3 kilométer hosszú, 100 méter széles árok) két végén helyezkedik el, s egy egyenlőszárú háromszöget formáz a Stonehenge-dzsel. "Ezeket a mesterséges gödröket sok ezer év óta nem látta senki, még mi is csak a képernyőkön, de hamarosan eljön az idő, amikor az ásóhoz nyúlunk" - tette hozzá Gaffney.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár