Kolostor volt, most múzeum
2014. július 30. 15:52
A 14. században felépült, 1587-ben felgyújtották, a 18. században újjáépítették – az MNM Báthori István Múzeumának helyet adó épület mozgalmas története tökéletesen leképezi a magyar történelem zivataros századait. A ferencesek építette nyírbátori kolostor 1961 óta várja a térség régészeti, történeti, néprajzi, fegyvertörténeti, képző- és iparművészeti értékei iránt érdeklődőket.
Nyírbátorban a ferencesek a XIV. század elején telepedtek le, Báthori Lukács idejében. A meglevő templom közelében építették az első igénytelen celláikat, amelyekből a kegyúr támogatásával később kolostort alakítottak ki. A Kenyérmezőnél a törökök felett győzedelmeskedő Báthori István 1479 után a már meglevő épületet továbbfejlesztette. A ferencesek kolostoraikat általában a város szélén természet adta védettség (víz, mocsár stb.) közelébe építették.
Nyírbátorban a ferences kolostor a ma is létező Papok-rétje mellett, a bevezető főút mentén épült, hogy a szerzetesek az utasok segítségére lehessenek, s a városszéli szegényeket gondozhassák. A kolostor szorosan a templomhoz kapcsolódott, és kerengővel körülvett négyszögű udvart zárt. A kerengő eredetileg keresztboltozattal volt ellátva - feltehető, hogy nyitott volt, az eredeti olasz elrendezésnek megfelelően. A kolostor helyiségei: a cellákon kívül a közös helyiségek, mint ebédlő (refectorium), háló (dormitorium), könyvtár, melegedő (calafactorium), öltöző (vestiarium) a kerengő szabad oldalaihoz csatlakoztak.
1550 körül a reformáció következményeként megszűnt Nyírbátorban a katolikus egyház, a szerzetesek valószínűleg szétszéledtek. Petrasko vajda 1587-ben a kolostort is felgyújtotta és kirabolta. A romos épületek ezt követő 130 évéről semmit sem tudunk, csak a XVIII. század elején, az ellenreformáció lendületében került sor a ferences rendi minoriták letelepítésére. 1717-ben a rend visszakapta vagyonát, a templom 1725-ben történt felszentelése után pedig nemsokára, 1733-ban megindult az új kolostor építése, mely a számadások tanúsága szerint mintegy tíz éven át tartott. Az 1749-ből fennmaradt részletes leírás szerint az épület négyszög alakban csatlakozott a templom északi falához, középen nagy, négyszögű udvarral. A sekrestyéhez merőlegesen kapcsolódó keleti szárny fából készült, s ezt a leírás réginek nevezi. Ennek folytatásaképpen egy szintén réginek mondott, rövid, falazott kolostorrész következett. Ezekhez épült először az ideiglenes jellegű faépület. Mikor azonban az 1734-1744 között újonnan emelt és ma is meglevő kolostor elkészült, a toldozott és fából épített keleti szárnyra nem volt már szükség, s ezért azt 1749 után teljesen lebontották.
A számadásokból, az építkezéseket irányító Kelemen Didák levelezéséből és a kolostor egykorú leltárából a munkában részt vevő mesterekről is megtudunk egyet s mást. A templom helyreállítását nagyrészt a környékről való magyar kőművesek és ácsok végezték. Az 1749-ben befejezett újrafedési munkára viszont váradi német mestereket alkalmaztak. A kolostor építésénél egy debreceni cserepes, Miklós építész és Niczki Nikodémus kassai kőművesmester neve szerepel. Ez utóbbi a munkálatok vezetője lehetett.
A szögletes U alakú barokk kolostor külseje és boltozatos belseje egyszerű kellemes hatást keltő épület. Az emeletes homlokzatot vakolatkeretes ablakok törik át. A nyugati homlokzat közepén kőkeretes ajtó vezet az épület belsejébe. A folyosó mindkét szinten az udvar felé eső részen fut. A folyosók, a lépcsőház és a cellák barokk keresztboltozattal fedettek. A közös és a lakóhelyiségek a nyugati és északi szárnyban találhatók. Ez utóbbi földszintjén foglal helyet a két hatalmas pillérrel megosztott egykori ebédlő, amelyet ugyancsak barokk boltozat fed.
A minoriták 1950-ig lakták a kolostort, majd az épület 1957-1961-es restaurálását követően falai között létrejött a nyírbátori Báthori István Múzeum, a megyei és járási párt- és tanácsi szervek anyagi támogatása, Nyírbátor, és a járás lakosságának áldozatkészsége, valamint a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának hozzájárulása folytán Szalontai Barnabás tudományos kutató, szervező munkájának köszönhetően. A múzeum állandó kiállítása 1961. november 19-én nyílt meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap