Újra látható Széchenyi István csónakja
2013. november 21. 10:33 MTI
A Közlekedési Múzeumban szerdától látható a makettje Széchenyi István Julietta nevű csónakjának, amellyel a gróf 1830-ban az Al-Dunán utazott és felmérte, miképp lehet hajózhatóvá, ezáltal a magyar árukat szállító hajók előtt szabaddá tenni a Vaskapu vidékét.
Korábban
A Juliettát Gerencsér Csaba jetski világbajnok és Gacsal Balázs jetski magyar bajnok adományozta a múzeumnak - közölte az intézmény. Széchenyi 1830-as úttörő utazásának állít emléket a múzeum kamarakiállítása a makettel, amelyet Bóday Pál kutatómunkája és tervei alapján Jakab István kalocsai asztalos, intarziakészítő, makettépítő mester készített. Az 1:10-es méretarányú mása jelenleg Széchenyi legendás csónakjának egyetlen méretarányos, korhű változata.
A csónak eredetije a Széchenyi István által életre hívott Csónakdában készült az 1820-as években, nevét a gróf édesanyjáról, Festetics Júliáról kapta. Széchenyi 1842-ig királyi biztosként irányította az al-dunai munkálatokat, összesen kilenc alkalommal járt a helyszínen. Az Al-Duna zúgói gyakorlatilag járhatatlanná tették nagyobb hajók számára a folyót, így a magyar áruk - elsősorban a gabona - ezen az útvonalon nem érhették el a tengert.
A Juleitta és a Desdemona hajókkal megtett utakon Széchenyi társaival, Waldstein-Wartenberg János gróffal és Beszédes József mérnökkel együtt azt mérte fel, mit kell tenni ahhoz, hogy a magyar gabonaszállító uszályok elérjék a Fekete-tengert. Ez egyebek közt a hajózást akadályozó sziklák eltávolítását jelentette.
A kalandos utazás során a hajókkal 24 nap alatt jutottak el Galacig, onnan vitorlással folytatták az utat Konstantinápolyba. Az út eredményes volt, a Vaskapu hajózhatóvá tételét elkezdték, és 1842-re elérték, hogy az Al-Duna - közepes vagy magas vízállás esetén - gőzhajóval járható lett, sőt, az első gőzhajó, az Argo már 1834-ben át tudott haladni a szoroson.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap