"Zenéltek" az ősi spanyol barlangfestmények
2013. október 29. 11:15
Nem csak szemük, hallásuk is volt az őskori művészeknek - állítja egy kutató, aki szerint az első rajzokat általában a barlangok "élő" részeire vitték fel, oda, ahol a hangok a legerősebben verődtek vissza.
Korábban
Az ősi zene és az ősi hangszerek, illetve az akusztika régóta foglakoztatja a tudóstársadalmat. Az EU Kulturális Programja által támogatott Európai Zenei Régészeti Projekt (EMAO) nevet viselő kutatássorozat keretében például az európai szakemberek arra keresik a választ, hogy milyen hangszereken játszottak eleink és hogyan szólaltatták meg azokat.
A kutatásban részt vevő tudósok a rendelkezésükre álló régészeti leletek és ősi képek felhasználásával kísérlik meg az ősi zenei eszközök és azok hangzásának rekonstruálását. A közös európai zenei gyökerek feltárásán dolgozó szakemberek az i. e. 40 ezertől a i. sz. 400-ig terjedő időszakot vizsgálják.
A projekt egyik kulcsszereplője Rupert Till, a brit Huddersfieldi Egyetem tudósa, aki korábban többek között Stonehenge akusztikáját kutatta. Till legutóbb a spanyolországi barlangokban végzett kutatást, amely során arra a megállapításra jutott, hogy az ősi, több mint 40 ezer éves rajzokat az ősemberek általában a barlangok "legélettelibb" helyein készítették, ott, ahol a hangok a leghangosabban verődtek vissza.
„Az nyilvánvaló, hogy a hangok és a képek ugyanolyan fontosak voltak a barlangokban zajló rituálék során” – így Till. Az ősi természeti képződményekben folyó kutatás során több litofont, ún. kő-hangszereket találtak – tette hozzá. Ezen emlékek közül kiemelte azt a 150 centiméter magas cseppkőoszlopot, amelyet ha megütöttek, csengett. Till szerint ez is azt bizonyítja, hogy a prehisztorikus kor egyáltalán „nem volt süket”, ahogy azt ma gondoljuk, a barlangokban hallható zajok jelentős szerepet töltöttek be és olykor drámai hangzásúak lehettek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap