A horvátok rakétatámadással fenyegetőztek 1995-ben
2013. október 9. 17:15 MTI
Franjo Tudjman egykori horvát elnök kész lett volna rakétatámadást indítani Belgrád ellen 1995-ben a Vihar hadművelet idején, ha a jugoszláv hadsereg a horvát krajinai szerbek segítségére sietett volna - derült ki egy frissen nyilvánosságra került CIA-jelentésből.
Korábban
A Jutarnji List című zágrábi napilap szerdán ismertette az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) jelentését, amelyet a közelmúltban oldottak fel a titkosítás alól 300 másik dokumentummal együtt. A CIA-dokumentumok részletesen beszámoltak az akkori horvátországi helyzetről, az 1995. július 21-én kelt jelentés pedig Zágráb lehetséges lépéseit elemezte. "Zágrábnak vannak olyan rakétái, amelyek elérnek Belgrádig" - tájékoztatták a hírszerzők Washingtont.
Az ügynökök arra a következtetésre jutottak, hogy Horvátország meg fogja támadni a krajinai szerbeket. Azt is elismerték, hogy tévedtek, amikor egy hónappal a Vihar hadművelet előtt azt mondták: a horvát támadás csak őszre várható. A lehetséges szerb reakciókat elemezve a CIA ügynökei úgy értékelték, hogy az akkori szerb elnök, Slobodan Milosevic körülbelül 22 ezer katonát, 700 tankot és fegyvereket küldhet a Krajinai Szerb Autonóm Terület megvédésére.
Magas rangú horvát vezetők akkor a CIA-t azzal nyugtatták meg, hogy ha sor kerülne a támadásra, Zágráb biztosan rakétatámadást indítana Belgrád ellen. A Jutarnji List beszámolója szerint a CIA hitt a horvát vezetőknek annak ellenére, hogy akkoriban a horvát hadsereg nem rendelkezett olyan rakétákkal, amelyeket 27 kilométernél távolabbra tudtak volna eljuttatni. 1995 júniusában egy katonai bemutatón a horvát hadsereg megmutatta ugyan az SZ-300-as rakétarendszerét, amellyel távoli földi célpontokat is meg lehetett semmisíteni, de a fegyver sosem volt harcképes.
A CIA későbbi jelentései arról számolnak be, hogy Washington meglepődött Milosevic tétlenségén, vagyis azon, hogy Belgrád nem reagált a horvát offenzívára. A Jutarnji List szerint ennek oka, hogy Milosevic is tudott az SZ-300-as rakétarendszer létezéséről, valamint Tudjman fenyegetéséről, ezért halasztgatta a Horvátország elleni támadást.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 20:20
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05